A hatályos illetéktörvény szerint illetékkedvezmény illeti meg azt a magánszemély vevőt, aki a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja. Bár az illetéktörvény egyértelműen meghatározza, hogy melyek a „cserepótló vételi kedvezmény” alkalmazásának feltételei, a gyakorlatban mégis gyakran merül fel kérdésként, hogy (i) egyrészt miként kell meghatározni, az illetékkedvezmény érvényesíthetőségének időpontját, másrészt, hogy (ii) miként kell eljárni, ha a magánszemély több lakástulajdont cserél.

Hiányos szabályozás a Munka Törvénykönyvében - a pontatlan munkahely meghatározás a munkaszerződésben korlátja lehet egy esetleges létszámleépítésnek
A Kúria egy nemrégiben közzétett döntésében többek között elvi éllel foglalkozott a munka törvénykönyvének (a továbbiakban: „Mt.”) a munkahely fogalmával kapcsolatos helyes értelmezésével. Az Mt. ugyanis nem határozza meg pontosan a munkahely definícióját, kizárólag annyit rögzít, hogy a munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni, ennek hiányában pedig munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkáját szokás szerint végzi.

Új állásfoglalással bővült a Bírósági Döntések Tára, melyben a Fővárosi Ítélőtábla ítéletében értelmezte a gazdasági társaság tagjának kizárására vonatkozó rendelkezéseket. A Ptk. lehetőséget teremt arra, hogy a gazdasági társaság tagját a társaság legfőbb szerve által meghozott, a kizárás okát megjelölő határozata alapján kizárhassa abban az esetben, ha a legfőbb szerv megítélése szerint a tag jogviszonyának további fenntartása a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné.

Újabb GDPR értelmezési iránymutatás – ezúttal a kamerás megfigyeléseket érintően. Ön elvégezte már a 6 pontos felülvizsgálati tesztet?
Az Európai Adatvédelmi Testületnek a videó eszközökkel történő személyes adatok kezelésére vonatkozó legújabb iránymutatásában foglaltak - hasonlóan a magyar személy- és vagyonvédelmi törvény nemrég történt módosításában foglaltakhoz – egyértelművé teszik, hogy a GDPR-ra tekintettel alapvetően nem lehet a kamerás megfigyelések tekintetében az érinettek hozzájárulására (különösen nem ráutaló magatartáson alapuló hozzájárulására) támaszkodni, az ezzel kapcsolatos korábbi gyakorlatot több ponton felül kell vizsgálni.

A Kúria egy nemrég napvilágot látott döntése szerint a zálogkötelezett a jogosultnak az adós felszámolási eljárásában bejelentett követelése mértékéig felel. A határozat alapjául szolgáló tényállás szerint az volt az eldöntendő jogi kérdés, hogy a hitelező milyen mértékű követelés erejéig jogosult kérni a zálogkötelezettnek az ingatlanból való kielégítés tűrésére kötelezését.

A szerződéses kapcsolatokban gyakran alkalmazott ún. teljességi záradékot a Ptk. is szabályozza és a bírói gyakorlat is ismeri. A szerződésben szereplő ún. merger clause vagy integration clause mint szerződéses kikötés esetén a felek azt rögzítik, hogy az írásba foglalt szerződés a megállapodásukat teljes körűen, valamennyi feltételre kiterjedően tartalmazza.

A felgyorsult és egyre digitálisabbá váló üzleti életben, térben a klasszikus szerződéskötési folyamatot sok esetben felváltották az e-mail-es kommunikáció útján történő szerződéskötések, ami azonban gyakran vezet félreértésekhez és jogvitákhoz. Cikkünkben összefoglaljuk, hogy mely esetekben lehet és milyen szabályok figyelembevételével e-mail útján szerződést kötni.

Aki ingatlanját el szeretné adni és ahhoz ingatlanközvetítő segítséget szeretne igénybe venni, bizonyára találkozott már több oldalas mintaszerződésekkel, amelyet az ingatlanközvetítő kihúz a táskájából és azt az ő segítségével „csak” ki kell tölteni. Jó esetben a közvetítői díj alku tárgyát képezheti, de a szerződés tartalma általában nem. Mivel igen apró betűk jellemzik sokszor az ingatlanközvetítő által kínált saját szerződésmintáját, kevesen olvassák el azokat figyelmesen.

Érdekes ítéletet hozott az Európai Bíróság május 8-án az olasz EN.SA srl társaság ügyében, akinek fiktívnek minősített számlákra alapozott adólevonási jogát megtagadta az olasz adóhatóság. Az ítélet ismét rávilágított arra, hogy az adólevonási jog egy nagyon erős joga az adóalanyoknak, mely csak nagyon indokolt esetben korlátozható és csak akkor, ha költségvetési kár kimutatható.

Már az ovisok is tudják álmukból felkeltve is, hogy mit jelent a GDPR mozaikszó, de az ún. NIS irányelvről nem nagyon hallani. Pedig, a kiberbiztonsági szabályozásnak egy fontos eleme, és az előírásainak történő nem megfelelés ugyanúgy jogkövetkezményekkel jár, mint a GDPR szabályainak nem betartása. De mi is az a NIS?