A Kúria nemrégiben közzétett eseti üggyel kapcsolatos döntése egy munkahelyi balesettel összefüggő kártérítési per kapcsán ismételten iránymutató jelleggel elemezte az ellenőrzési kör fogalmának helyes értelmezését, továbbá érintette a kárenyhítési kötelezettség és egy esetleges kármegosztás esetén a vonatkozó jogszabályok helyes értelmezésének kérdéskörét is.
A Kúria egy 2018-as határozatában kimondta, hogy akkor is megállapítható a fedezetelvonás, ha nemcsak egy, hanem több jogügylet együttes eredményeként valósul meg a fedezetelvonás.
A cégjogi eltiltás szabályai a Ctv. hatályba lépése óta történt egyes törvénymódosításokkal fokozatosan szigorodtak. Ugyanakkor a 2013. évi CCLII. törvény kivételeket vezetett be az eltiltás alkalmazása alól, enyhítve a szabályozás korábbi szigorán. A hatályos szabályok szerint vagyon felkutatásának eredményeképpen, az alábbi három esetkör fordulhat elő az eltiltás tekintetében a kényszertörlési eljárásban.
Az elmúlt időszakban megnövekedett azon utasbiztosítási csomagok iránti érdeklődés, amelyek a magasabb kategóriájú utasbiztosítások szerves részét képező pluszszolgáltatások egyikeként az európai vagy harmadik állambeli légitársaságok 3 órát meghaladó járatkéséseiből, vagy járattörlésekből eredő károk és költségek megtérítésére fedezetet nyújthatnak. Fontos tudni azonban azt is, hogy erre vonatkozó kifejezett biztosítás hiányában is kérhetnek kártalanítást az utasok, mégpedig a járatot üzemeltető légitársaságtól.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény[Tao. tv.] 4. § 5. pontja régóta tartalmazza az ún. bejelentett részesedés intézményét, mely lehetővé teszi, hogy az érintett üzletrészek nyereséggel történő értékesítése után ne keletkezzen adófizetési kötelezettség. A 2018. augusztus 25-i hatállyal életbe lépett módosítások eredményeképpen sokkal több ügylet során lehet majd megtenni a bejelentést és érvényesíteni a kapcsolódó adókedvezményt, továbbá a korábban be nem jelentett részesedések értékesítéséhez kapcsolódóan is lehetőség nyílik az adómentes értékesítésre, amennyiben az alábbiakban részletezésre kerül szabályok szerint az adózó november 8-ig bejelentést eszközöl az adóhatóság felé.
Mára az információ, az üzleti titok vált a legtöbb vállalkozás egyik legfontosabb értékévé és ezzel együtt azon munkavállalói, akik a legtöbbet birtokolnak ezekből az üzleti titkokból. Az üzleti titok óriási érték lett, sőt, már ellenérték fejében át is ruházható, ezért egyre gyakrabban tartalmaznak a munkaszerződések ún. versenytilalmi megállapodást, aminek a minimum értékét határozza meg csak a jogszabály, a kifizetés időpontját, gyakoriságát ill. a díj maximumát a felek határozhatják meg. Ez a szerződéses szabadság adótervezésre is lehetőséget nyújt, hiszen a különböző időpontokban történő kifizetésekhez különböző adóterhek társulnak.
Amellett, hogy az új Ptk. hatálybalépésével koncepcionális változás következett be abban a tekintetben, hogy az új Ptk. a korábbi Gt-vel szemben alapvetően és általánosságban eltérést enged a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok tekintetében is, ugyanakkor a legfőbb szerv hatáskörét és az ügyvezetés hatáskörét és ezek viszonyát érintően lényegében nem történt változás, ami sokszor okoz zavart a mindennapi működésben.
A Kúria nemrégiben közzétett eseti ügyben hozott döntésében többek között elvi éllel foglalkozott a vezető állású munkavállalóknak a 2012. évi I. törvény, azaz az új Mt-ben szabályozott kártérítési fellelőségére vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel.
Az új európai általános adatvédelmi rendelet (GDPR) többek között kihatással van a honlapok, illetve egyéb webes felületek által a felhasználók eszközeire elhelyezett és személyes adatok kezelésével járó cookiek, azaz sütik adatkezelők általi jogszerű használatára is.
Nemrég lépett hatályba az üzleti titok védelméről szóló új törvény, mely elsősorban a az Európai Parlament és a Tanács által 2016. június 8. napján elfogadott, a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló 2016/943/EU irányelvet ülteti át a magyar jogba. Az irányelv ezáltal megteremti az üzleti titok egységes szintű védelmet az Európai Unióban.
