A Ptk. öröklésre vonatkozó szabályai úgy rendelkeznek, hogy az ember halálával hagyatéka, mint egész száll át az örökösre, és az örökös a hagyaték megnyílásával a hagyatékot - vagy annak neki jutó részét vagy meghatározott tárgyát - elfogadás vagy bármely más jogcselekmény nélkül automatikusan megszerzi. Milyen lehetőségek vannak azonban arra az esetre, ha a társaság többi tagja nem szeretné, hogy az örökhagyó gyermeke, vagy felesége taggá váljon a társaságban, különösen, ha a „nemkívánt örökös” többségi tulajdonban van?

A Kúria legfrissebb döntésével megerősítette azt a korábbiakban kialakult adóhatósági gyakorlatot, mely szerint a gazdasági társaságok számláiról az ügyvezető vagy megbízottja által felvett pénzösszegek sorsát szigorú számadású nyomtatványokkal, dokumentálhatóan és beazonosíthatóan kell ki- és bevételezni és könyvelni.

Az EU nyáron fogadta el első, kifejezetten az online közvetítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások tevékenységét szabályozó rendeletét, melynek célja, hogy az ilyen szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások tisztességes és átlátható feltételeket nyújtsanak a szolgáltatást igénybevevő üzleti felhasználóknak. Ez a rendelet lehetővé teszi, hogy az online platformokat használó üzleti partnerek bírósági előtt eljárást indítsanak az online közvetítő szolgáltatók ellen, amennyiben azok nem felelnek meg a rendelet által előírt feltételeknek.

Egy nem régiben közzétett Kúriai döntés foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy egy meghiúsult üzletrész adásvételi szerződés megkötésének esetére kikötött, már megfizetett vételárelőleg minősíthető-e kötbérnek, illetve ez esetben hogyan viszonyul a már korábban megfizetett foglaló összegéhez, figyelemmel arra is, hogy a kötbér kikötésére az eredeti előszerződés megkötésének módosításakor került sor. A döntés azért is figyelemre méltó, mert két nagyon elterjedt szerződést biztosító mellékkötelezettség egymáshoz való viszonyát, több ügylettípus kapcsán gyakorinak tekinthető fizetési struktúra tekintetében elemzi.

Egy nemrégiben közzétett Kúriai döntés megerősíti, hogy fontos nagyon körültekintően eljárni egy menedzseri vagy a Munka törvénykönyve („Mt.”) szóhasználata szerint vezető állású munkavállaló munkaszerződésének készítésekor, illetve az azt követő esetleges felmondás közlésekor. Egy téves, megalapozatlan vagy pontatlan hivatkozás és ezt követően nem megfelelően közölt felmondás ugyanis a felmondás jogellenességéhez vezethet és a munkáltató részére jelentős összegű kártérítés megfizetési kötelezettséggel járhat.

A Kúria által közzétett döntés egyértelműen megerősíti, hogy a jutalék a teljesítménybér azon fajtája, amely, amennyiben erről a felek nem állapodtak meg, illetve a munkáltató ilyen vállalást nem tett, úgy részteljesítés esetén nem követelhető a munkavállaló által.

A felszámolási eljárások kapcsán 2020. augusztus 1-én hatályba lépett egyik legfontosabb változás, hogy az úgynevezett csalárd ügyletek megtámadására nyitva álló határidő objektívvé vált, és nem kell a jövőben bizonyítani a megtámadható szerződésekről való tudomásszerzés időpontját.

A 2020. évi LXX. törvény 2020. július 9-étől lehetőséget biztosít bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránti, a polgári perrendtartástól eltérő, speciális szabályok alapján lefolytatásra kerülő, úgynevezett gyorsított perek lefolytatására. A törvény által biztosított gyorsított eljárás bevezetésének általános indoka, hogy eljárásjogi könnyítést biztosítson bűncselekmények sértettjei számára kapcsolódó polgári jogi igényük (kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igényüket) érvényesítése tekintetében.

Az elmúlt hónapokban az Európai Unói Bíróságának döntése és a NAIH több esetben is bírságot kiszabó határozata több adatvédelmi jogi szempontból fontos megállapítást is tett, amelyekből a piaci szereplőket, illetve adatkezelőket és adatfeldolgozókat általában érintő legfontosabb részeket gyűjtöttük össze. Kiemelendő az Európai Unió Bíróságának ítélete azért is, mert az az Egyesült Államokba történő adattovábbítással járó minden adatkezelés megfelelőségének feltételeit változtatja meg jelentősen azzal, hogy az EU-USA adatvédelmi pajzs határozatot érvénytelennek nyilvánította, továbbá harmadik országba történő adattovábbítások tekintetében is általános követelményeket rögzít.

Ezúttal a válsághelyzet kapcsán az adózás területén megjelent legutóbbi szabályokat, könnyítéseket, lehetőségeket szedtük Önöknek csokorba.