Politikai megállapodás született az Európai Unió új digitális szolgáltatásokra vonatkozó szabályozási csomagjáról, melynek célja kettős. Egyfelől, a digitális tér biztonságosabbá tételét tűzi ki céljául, amelynek során a fogyasztók alapvető jogainak a védelme kiemelt jelentőséget kap, másfelől egyenlő versenyfeltételek elősegítését célozza, az innováció, növekedés, versenyképesség előmozdítása érdekében.
2022. április 30-án módosulnak a pénzügyi intézmények (hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások) végelszámolására és felszámolására vonatkozó rendelkezések.
A garancia nem tévesztendő össze a szavatosság és jótállás fogalmával, amelyet a köznyelv gyakran azok szinonimájaként használ. A hatályos polgári törvénykönyvünk szerint a garancia egy olyan fizetési ígéret, amely egy másik kötelem adósának a tartozását biztosítja.
A korlátolt felelősségű társaság tagjai a döntéshozó szerv (taggyűlés) ülésén szavazással hozzák meg határozataikat. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) azonban bizonyos személyeket – akár tagi akár más minőségben járnak el – kizár a szavazásból. A kizárt tag a taggyűlési határozat meghozatalában nem vehet részt, szavazatát a határozathozatalnál figyelmen kívül kell hagyni.
A közelmúltban megjelent bírósági ügyben a Kúria az úgynevezett all risks biztosítás alapján érvényesített kárigényt elemezte. Ezen biztosítás előnye, hogy széles fedezetet nyújt, illetve általában nem a biztosítási események, hanem a kizárások vannak felsorolva benne, így amely esemény nem tartozik a kizárások körébe, az biztosított.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) összesen 17 biztosítási többes ügynöknél és alkusznál folytatott le két témavizsgálatot a közelmúltban.
Ezen cikkben a végelszámoló felelősségével foglalkozunk, amennyiben a cég felszámolásba fordulna át. A Kúria egy 2022-es határozatában összehasonlította a Csődtörvény (Cstv.) vezetői felelősségre vonatkozó szabályait a Cégtörvény (Ctv.) végelszámolóra vonatkozó felelősségi rendelkezéseivel és fontos következtetéseket vont le, amelyekre érdemes odafigyelni.
Jól ismert gyakorlat ingatlanvásárlás esetén, hogy amennyiben a vásárolni szándékozó személy nem rendelkezik az ingatlan teljes vételárával és ezért kénytelen kölcsönfelvételhez folyamodni, a bank a kölcsön folyósításának előfeltételéül és biztosítékául szabja a kölcsönszerződés megkötése mellett a jelzálogszerződés megkötését is, amelyet általában közjegyzői okiratba is foglaltatnak a felek.
Egy 2021-es Polgári jogegységi döntés megerősítette, hogy a hitelező előnyben részesítésének megállapíthatósága független a felek szándékától, kizárólag a szerződés következményeit kell vizsgálni.
A Kúria egyik közelmúltban közzétett határozatával tisztázta annak kérdését, hogy lakások cseréje esetén az illetékalap megállapításakor hány darab lakás cseréje vehető figyelembe és milyen feltételekkel.
