Milyen jogokkal élhet a hitelező, és milyen keretek között érvényesítheti érdekeit akkor, amikor a felszámoló a közbenső mérleget bírósági jóváhagyásra benyújtja?

Ha a számlaadás nem történik meg a jogszabályban meghatározott határidőig, akkor az utólagos számlakiállítás vajon késedelem vagy mulasztás? Mit gondol erről a Kúria?

Hogyan kell értelmezni a felelősséget összetett értékesítési láncokban? Visszajár-e a közvetítői jutalék?

Az online üzleti modell nem mentesít az egyes tagállami jogszabályok alól, és a digitális jelenlét jogi következményeit mindig a felhasználók szemszögéből kell vizsgálni.

2026. március 1-jén lép hatályba a Polgári Törvénykönyv 2025. decemberében elfogadott módosítása. A módosítás célja az elmúlt több mint tíz évben szerzett jogalkalmazói tapasztalatok alapján megfogalmazott problémák kezelése, ezáltal a jogbiztonság növelése. A módosítás több jogterület mellett a társasági jogi szabályokat is több helyen pontosította, kiegészítette, ezeket vesszük most sorra.

A BH2025.211. számú kúriai határozat fontos figyelmeztetés minden cég számára: a Polgári Törvénykönyv kötelmi jogi szabályaitól nem minden esetben lehet eltérni még akkor sem, ha a felek ezt közös akarattal, szerződésben rögzítik.

Indíthatnak-e vajon peres eljárást a határozattal szemben azok, akik ügyfélként nem vettek részt egy hatósági eljárásban? Mikor lehet eredményes a perindításuk?

A GDPR tájékoztatási kötelezettségeit a gyakorlatban szigorúan kell értelmezni, és minden megfigyelési technológiát, különösen kamerákat használó vállalkozásnak számolnia kell jelentős megfelelési kockázatokkal.

Az elmúlt években az Európai Unióban radikálisan megváltozott, hogyan tekintenek a versenyhatóságok a munkaerő-piac működésére. Ami korábban jellemzően HR-kérdésnek tűnt, ma már a klasszikus kartelltilalom egyik kiemelt területe.

A fenntarthatósági állítások új európai szabályozási környezete gyorsan átalakítja azt, ahogyan a vállalatoknak kommunikálniuk kell a környezeti teljesítményükről.