Szükséges-e kimutatható kár a források felhasználásához kapcsolódó szabálytalanság megállapításához és a pénzügyi következmények alkalmazásához?

Amikor az Európai Bizottság egy lehetséges versenyjogi jogsértés gyanúja miatt vizsgálatot indít egy vállalatnál, a folyamat nem mindig ér véget a cég saját irodáiban. De kérhető-e a Bizottságtól a többletköltségek megtérítése?

Az Európai Unió Bíróságának döntése értelmében a nyilvánosságnak hozzáférést kell biztosítani a bizalmi vagyonkezelési megállapodások mögött álló tényleges tulajdonosok adataihoz.

Az Európai Unió Törvényszékének ítélete komoly tanulsággal szolgál arról, hogyan védhetik meg a cégek hírnevüket, még ha a védjegybitorló tevékenysége látszólag egyáltalán nem függ össze saját profiljukkal.

A Kúria kimondta: a fogyasztónak minősülő zálogkötelezett bizonyos esetekben sikerrel hivatkozhat arra, hogy a jelzálogszerződés érvénytelen, ha a bank nem tájékoztatta megfelelően az árfolyamkockázatról.

Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a devizahiteles ügyekben a visszakövetelések elévülési ideje nem kezdődhet el a szerződéskötéskor, ha a fogyasztó akkor még nem tudhatta, hogy a szerződés valamely feltétele tisztességtelen.

Az Európai Unió Bírósága szerint a személyes adatokhoz való hozzáférési jog visszaélésszerűen is gyakorolható, ezért az ilyen kérelmek bizonyos esetekben megtagadhatók.

Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a legfelsőbb nemzeti bíróságoknak uniós jogi relevanciájú ügyekben részletesen és érdemben indokolniuk kell, miért nem kérnek előzetes döntést az uniós bíróságtól.

A 2026. március 1-jétől bevezetett társasházi építményi jog már az építkezés alatt bejegyezhető az új ingatlanokra, növelve ezzel a jogbiztonságot és a finanszírozhatóságot.

Logikus feltevésnek tűnhet az, hogy ha a szomszédból áthallatszó zaj kellemetlen, zavaró vagy rendszeres, akkor annak orvoslása birtokvédelem keretében eredményes lesz. A valóság ennél azonban jóval árnyaltabb.