Az új uniós direktíva értelmében a munkáltatóknak már az álláshirdetésekben is kötelező lesz a betölthető munkakörre egy bérsávot vagy egy konkrét minimum bért megadniuk. Ezen felül minden munkavállaló évente egyszer lekérdezheti a saját pozíciójára vonatkozó, nemek szerinti bontásban rendelkezésre álló átlagbér adatokat. És ez csak néhány a várható kötelezettségekből. Az ön cége felkészült?
A Kúria döntése tisztázta: a cserét pótló vétel kedvezménye nem csak a hagyományos adásvételi szerződésekre, hanem az árverési értékesítésekre is kiterjedhet – akár több százezer forint megtakarítást jelentve az érintetteknek.
A Kúria kimondta: az elévülés megszakításának okait nem lehet szerződéssel bővíteni.
Egy friss kúriai döntés újra ráirányította a figyelmet arra, hogy a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) által meghatározott elévülési szabályok milyen határokat szabnak a felek szerződési szabadságának. Az ügy középpontjában az a kérdés állt, hogy egy fizetési meghagyásból perré alakult eljárásban jogos volt-e az elévülésre való hivatkozás, ha a felek korábban másként állapodtak meg.
Eddig csak a fogyasztók számíthattak védelemre, ha hibás terméket kaptak – mostantól a kisvállalkozások is! A friss jogszabály-módosítás kiegyenlíti a piaci erőviszonyokat, és végre a KKV-k is ugyanúgy kérhetnek kijavítást, árleszállítást vagy elállhatnak a szerződéstől, mint egy magánvásárló.
2025 augusztusában a magyar kormány elfogadta a plázastop rendelet (143/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet) jelentős módosítását. A változtatás 2025. szeptember 17-én lépett hatályba, és a korábban ismert szabályozásnál szűkebb körben teremt új engedélykötelezettséget. Az új szabály kizárólag azokra a kereskedelmi egységekre vonatkozik, amelyek elárusítótere meghaladja a 400 négyzetmétert, és fő tevékenységük napi fogyasztási cikkek – például élelmiszer, tisztítószer, drogériai termék – értékesítése.
2025 nyarán a magyar kormány jelentősen módosította a külföldi befektetések (FDI) bejelentési és engedélyezési rendszerét. A változások lényege, hogy a magyar állam – a gazdasági szuverenitás védelme érdekében – új jogosítványokat kapott, amelyek a gyakorlatban akár azt is jelenthetik, hogy egy külföldi vevő által megcélzott magyar vállalatot végül az állam szerez meg, ugyanazon feltételek mellett. Ez különösen fontos lehet minden olyan vállalat számára, amely nemzetközi terjeszkedést vagy külföldi befektetőt keres – akár exitstratégia, akár tőkevonzás céljából.
A „Michelin” ügyben hozott ítélet a nyár egyik legfontosabb döntése volt az Európai Unió Bíróságától. A döntés valójában egy új korszak kezdetét jelzi az uniós versenyjog érvényesítésében. A bíróság ugyanis megerősítette, hogy a nyilvános befektetői kommunikáció nem élvez külön védettséget, hanem adott esetben versenyjogi kockázatot is hordozhatnak, azaz a nyilvános kommunikációs anyagok előkészítésekor a tőkepiaci és a versenyjogi kockázatokat együtt kell kezelni.
Egy 2025. augusztusában hatályba lépett jogszabálymódosítás szerint a felek a szerződésükben kiköthetik, hogy jogvitájukra az egyszerűsített polgári per szabályait kérik alkalmazni. Írásunkban áttekintjük, hogy mit is jelent pontosan ez az új lehetőség és mikor érdemes egy ilyen kikötéssel élni.
Az idén májusban hatályba lépett új, a nemteljesítő hitelmegállapodások hitelgondozóiról és a nemteljesítő hitelmegállapodások felvásárlóiról szóló törvény új lehetőséget teremtett bizonyos hitelek felvásárlására.
A 2025. évi 91-es számú bírósági határozat fontos jogértelmezési kérdéseket tisztázott a biztosítási szerződésekkel kapcsolatban, különös tekintettel a biztosítók egyoldalú szerződésmódosítási jogára és a biztosítottak jogainak korlátozhatóságára. A döntés érdemben korlátozta a biztosítók mozgásterét.
