Évek óta fennálló méltánytalan helyzetet orvosolt az Alkotmánybíróság az 1/2025 (II.27.) számú határozatában, mely a Munka törvénykönyve távolléti díj fizetésére vonatkozó ren-delkezését módosította.
A Kúria arra a kérdésre kereste a választ egy idén meghozott határozatában, hogy a köz-jegyzői okirat végrehajtási záradékkal való ellátása iránti kérelem vajon megszakítja-e a követelés elévülését.
Az Európai Bizottság kiadta az ún. Omnibus rendeletet, amely jelentősen módosítja az ESG jelentéstételi kötelezettségeket szabályozó korábbi uniós jogszabályokat, köztük az EU-s taxonómia rendeletet. Az új rendelet célja az adminisztratív terhek csökkentése és a szabá-lyozás egyszerűsítése, amely az Európai Unió teljes területén, így Magyarországon is hatás-sal lesz a vállalkozásokra.
Az Európai Bíróság 2025. február 13-án hozott döntése a Heineken és görög leányvállalata, az Athenian Brewery ügyében jelentős mérföldkövet jelent az európai versenyjog alkalma-zásában, különösen a vállalatcsoportokon belüli felelősség és a perindítás helyének meghatá-rozása terén.
Az Inkreal-ügyben hozott ítélet értelmében két azonos tagállamban működő fél is megállapodhat abban, hogy egy másik tagállam bíróságai előtt kívánják rendezni jogvitájukat, még akkor is, ha semmilyen más nemzetközi elem nem kapcsolódik a szerződéses jogviszonyukhoz. Így a magyar vállalkozások is pereskedhetnek külföldi bíróságok előtt úgy, hogy az alkalmazandó anyagi jog továbbra is magyar marad.
A Kúria egy felszámolási eljárásban azzal kapcsolatban tett fontos megállapításokat és adott iránymutatást, hogy mikor és hogyan hivatkozhat az adós a beszámításra a fizetésképtelenség megállapításának elkerülése érdekében.
A sokak által használt AVDH 2024. december 31-én megszűnt, így idén januártól kicsit bonyolultabbá vált a digitálisan aláírt okiratok létrehozása. Tekintettel arra, hogy eltérő lehetőségek elérhetők a magánszemélyek és gazdálkodó szervezetek és képviselőik számára, így hasznos áttekinteni a vonatkozó előírásokat és megoldásokat.
Az EU Bíróságának döntése megerősítette, hogy ha egy bank vagy más pénzügyi szolgáltató elutasít egy hitelkérelmet kizárólag egy automatizált döntési mechanizmus alapján, az ügyfél jogosult arra, hogy részletes magyarázatot kapjon a döntés indokairól.
A Kúria egy friss határozata arra kereste a választ, hogy a szükségtelen zavarásnak, mint jogellenes és birtokháborító magatartásnak lehet-e egymás mellett alkalmazható jogkövetkezménye a szükségtelen zavarás megszüntetése, valamint a kártérítési igény teljesítése.
Az interoperabilitás kulcskérdéssé vált a digitális platformok világában. Az EUB a C-233/23. számú ügyben (Alphabet és mások) hozott ítélete új megvilágításba helyezi a piaci szereplők közötti együttműködés feltételeit.
