A Kúria egy friss határozata arra kereste a választ, hogy a szükségtelen zavarásnak, mint jogellenes és birtokháborító magatartásnak lehet-e egymás mellett alkalmazható jogkövetkezménye a szükségtelen zavarás megszüntetése, valamint a kártérítési igény teljesítése.
Az interoperabilitás kulcskérdéssé vált a digitális platformok világában. Az EUB a C-233/23. számú ügyben (Alphabet és mások) hozott ítélete új megvilágításba helyezi a piaci szereplők közötti együttműködés feltételeit.
Az online piacterek jogi felelőssége egyre nagyobb figyelmet kap. A C-492/23. számú ügyben született főtanácsnoki vélemény iránymutatást ad arra, hogy egy online piactér üzemeltetője milyen mértékben felel a felhasználók által közzétett tartalmakért, különös tekintettel a személyes adatok védelmére.
A társasházakról szóló 2003. évi XCCCIII. törvény 2024. október 01. napján hatályba lépett módosítása értelmében a közösség ügyintézését ellátó tisztségviselő (azaz a közös képviselő vagy intézőbizottság esetében az intézőbizottság elnöke) köteles-e minőségét és adatait az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. Ezen kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő 2025. május 01. napja.
2024. december 12-én az Európai Unió Bírósága döntést hozott a C-419/23. számú ügyben, amely a termőföld-haszonélvezeti jogok helyreállításának kérdésével foglalkozott Magyarországon. Az ügy tanulságai fontosak mind a földtulajdonosok, mind a haszonélvezeti joggal rendelkező személyek számára.
A Kúria egy 2025-ös határozatában ismét megerősítette, hogy eltérő szabályok alkalmazandóak a felszámolási eljárásban történő beszámításra attól függően, hogy a követelés engedményezéssel került-e megszerzésre vagy az eredeti hitelező kívánja az adóssal szemben fennálló tartozását ilyen formában kiegyenlíteni.
Egy közelmúltbeli ítélet az Európai Unió Bíróságától pontosította a gyártók és forgalmazók felelősségét a hibás termékek esetében. Az ügy középpontjában egy autógyártó és forgalmazó hálózat állt, amelynek kapcsán a bíróság meghatározta, hogy a forgalmazó mikor tekinthető a termék „gyártójának” az európai jog alapján.
2025-ben jelentős változások lépnek életbe Magyarországon a jogi költségek szabályozásában, amelyek célja a rendszer korszerűsítése, a méltányosság biztosítása és az eljárások komplexitásának jobb tükrözése. Az új szabályok az ügyvédi díjak és a bírósági illetékek területét egyaránt érintik, jelentősen átalakítva a jogi eljárások költségszerkezetét.
Az idei év kezdetével is hatályba léptek módosítások a Munka törvénykönyvében. Bár ezek jelentősége nem kiemelt, a legfontosabbakat mindenképpen érdemes számba venni, hiszen a napi gyakorlatban ezek alkalmazása elengedhetetlen.
Francia autóipari vállalkozás magyarországi termelésének és munkaerő állományának lecsökkentése során nyújtott jogi támogatást a KRS munkajogi átvilágítással, tanácsadással és csoportos létszámleépítésben történő közreműködéssel.
