Jogi átvilágítás mint a tőkeinvesztíciók nélkülözhetetlen szakasza

A KRS Ügyvédi Iroda konferenciasorozatának részeként 2017. február 3. napján került megrendezésre a tőkebefektetések előkészítésének tárgyában tartott konferencia. A közel 50 befektető és KKV részvételével megtartott nagysikerű konferencián befektetők és tanácsadók számoltak be a tőkebefektetések előkészítésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalataikról.

Készül a súlyosan jogsértő e-kereskedelmi vállalkozások „fekete listája”

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2017. január 1-jével hatályba lépett módosításai jelentős változást jelentenek az elektronikus kereskedelmi szolgáltatókra nézve. Emelkedett egyrészről az ilyen szolgáltatók ismételt jogsértése esetén kiszabható fogyasztóvédelmi bírságok mértéke, másrészről létrehozásra kerül, és nyilvánosan elérhetővé válik a súlyosan jogsértő vállalkozások adatbázisa.

Kötelező a munkavállalói részvétel biztosítása a munkavédelem területén

A munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 89/391 EGK tanácsi irányelv alapján a munkáltatóknak a munkavállalókkal és azok képviselőivel minden, a munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet érintő kérdésben konzultálniuk szükséges. Ennek átültetése jelenik meg a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII.tv.(Mvt.) rendelkezéseiben, melyek ezt az általános kívánalmat konkretizálják. Ezen törvényi előírások számtalan kötelezettséget telepítenek a munkáltatókhoz, illetve jogot a munkavállalókhoz.

Mégis elhalaszthatják a kft.-k a törzstőke emelését?

Március 15-ig több mint 60 ezer cégnek kell megemelnie a törzstőkéjét. Valószínűleg több ezer vállalkozás fog megszűnni, mert nem tudja, vagy nem akarja ezt teljesíteni. Az Igazságügyi Minisztérium szerint a cégek nem kapnak újabb haladékot, az ügyvéd szerint arra viszont van lehetőség, hogy akár évtizedekkel később teljesítsék a pénzbeni hozzájárulást.

Mit jelent a gyakorlatban, ha ágazati vizsgálatot indít a GVH?

A Gazdasági Versenyhivatal a feladatai hatékonyabb előkészítésének megkönnyítése érdekében időnként piacelemzést végez. Ilyenkor külső szakértőt is bevonhat és elemzi a piaci folyamatok és egy kiemelt ágazatban a piaci gyakorlat versenyre kifejtett hatását. Legfontosabb következménye a piacelemzésnek, hogy amennyiben a hivatal arra utaló jelet talál, hogy az adott ágazati piacon korlátozódik a verseny, a piac értékelése céljából végzéssel ún. ágazati vizsgálatot indít.

Nem fizető partnere van? Esetleg az Ön cége tartozik? A Kúria álláspontja a felszámolás elrendelésének feltételeiről

A Kúria egy 2016-os határozatában az adósi vitatás időpontját és a hitelező számlakibocsátási kötelezettségét vizsgálta és vont le fontos következtetéseket azzal kapcsolatban, hogy mikor rendelhető el az adós ellen a felszámolás.

Bizalomvesztés, mint azonnali hatályú felmondási ok

A gyakorlatban munkáltatói oldalról gyakran merülhet fel a kérdés, hogy a munkavállalóval kapcsolatos bizalomvesztés alapot adhat-e azonnali hatályú felmondással történő munkaviszony megszüntetésre. A vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint a munkavállalók többek között kötelesek munkájukat személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájukra vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni, továbbá a munkakörüknek ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani.

Január 18-ától tovább egyszerűsödik a tagállamközi követelésbehajtás

2017. január 18. napját követően a hitelezőknek lehetőségük van arra, hogy az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés formájában olyan biztosítási intézkedést kérhessenek, amely megakadályozza az adósa által valamely tagállamban vezetett bankszámlán tartott pénzeszközöknek az átutalását vagy felvételét, amennyiben fennáll annak a kockázata, hogy ezen intézkedés nélkül a hitelező adóssal szembeni követelésének későbbi érvényesítése meghiúsul, vagy számottevően nehezebbé válik.

A tőkeleszállítással kapcsolatos legújabb bírósági gyakorlatról

A törzstőke leszállításával kapcsolatban már a Gt. hatálya alatt is számos kérdés merült fel, amelyekre az új Ptk. hatályba lépésével sem adott választ a jogalkotó. Így többek között továbbra sem volt egyértelmű, hogy mikor kell a tőkeleszállítással kapcsolatban kétszer közleményt közzétenni, vagy hogy mikor kell lefolytatni a hitelezővédelmi eljárást. Az újabb bírósági gyakorlat számos kapcsolódó kérdést megválaszol, azonban néhány újabb problémakört is felvet, amelyek megoldása elmarad.

Oldalak

Feliratkozás RSS - Publikációk csatornájára

Hírek

Infó

Események