Az ítélőtábla döntése, mely a vezető tisztségviselők vagyonátadási kötelezettségével és annak elmulasztásának következményeivel foglalkozott, ismét megerősítette, hogy a vezető kártérítési felelősséggel tartozik, ha nem tud elszámolni a cég vagyonával.
A munka törvénykönyvről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban „Mt.”) főszabálya szerint „A leltárhiányért a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felel.”
Az ügyvezetők döntő szerepet játszanak egy társaság működésében és pénzügyi irányításában. Bizonyos helyzetekben azonban az ő tevékenységük vagy annak hiánya a felelősségükkel kapcsolatos jogvitákhoz vezethet.
A bírósági határozat alapjául szolgáló tényállásban az a kérdés merült fel, hogy a törvényes zálogjog létrejöttéhez a bérleti jogviszony fennállásán és az eszközök bérleménybe vitelén túl szükséges-e a bérleti díj alapján fennálló követelés is.
A Kúria egy nemrégiben született döntésével elutasított egy felülvizsgálati kérelmet a munkaviszony megszüntetésére irányuló ügyben. Megállapította, hogy az elbocsátás jogszerűségét nem érinti, és nem minősül jogellenes joggyakorlatnak az, ha a munkáltató gazdaságossági szempontokra tekintettel nem munkaviszony, hanem egyéb jogviszony keretében kívánja egy feladat ellátását megvalósítani.
Az Európai Unió két, közvetlenül alkalmazandó rendeletében szigorú korlátozásokat lépetetett életbe, melyek egyfelől a kettős felhasználású termékek kereskedelmére, másfelől a szolgáltatások nyújtására vonatkoznak. Ezen jogszabályokon túl Magyarország 2011 óta kormányrendeletben is szabályozza a kettős felhasználású termékek külkereskedelmét.
|
Irodánk egyik ügyfele ezúttal négymillió euró értékű, építési-fejlesztési ingatlan megszerzésére irányuló cégfelvásárlási tranzakciót hajtott végre. A nagyértékű ügylet során a céltársaság jogi és pénzügyi átvilágítását, a vevő jogi- és adójogi képviseletét és a tranzakciós dokumentumok elkészítését végezte a KRS. |
Egy munkaszerződés alapján a munkavállaló jogosult volt a prémiumra a munkaviszony bármely okból való megszűnésekor a munkáltató költségvetési tényszámainak emelkedése esetén. Munkaviszonya megszűnését követően az őt megillető prémiumot azonban nem kapta meg, így a munkavállaló keresetet nyújtott be az illetékes bírósághoz.
Az Európai Bíróság Amazon – Louboutin döntésében tovább értelmezte a webáruházak jogi felelősségét a jogsértő tartalomért. Az ügyben az Európai Bíróság kimondta, hogy a webáruház felelőssége megállapítható abban az esetben, ha az adott terméket a saját neve alatt, saját logójával ellátva, maga hirdeti és értékesíti.
A Kúria egy friss határozatában az úgynevezett csalárd ügyletek felszámolásban való megtámadásával kapcsolatban ismét fontos megállapításokat tett, különösen a megtámadási határidő és a bíróság vizsgálati jogköre vonatkozásában.
