Ha a teljesítési idő lejárta előtt, már a teljesítés folyamatában nyilvánvalóvá válik, hogy a kötelezett a szolgáltatást szerződésszerűen teljesíteni az esedékességkor sem tudja majd, akkor előzetes szerződésszegésről beszélünk. Milyen szankciók állnak a jogosult rendelkezésére egy ilyen esetben?
Az Európai Unió március 13-án elfogadott mesterséges intelligencia jogi szabályait lefektető rendelete, egy világelső, korszakalkotó szabályozást hozott létre, amely jelentős mérföldkövet jelent a mesterséges intelligencia szabályozása területén. Az új szabályok nemcsak az MI rendszereket fejlesztő vállalkozásokat érintik, hanem az MI rendszert használó vállalkozások számára is létrehoznak fontos új kötelezettségeket.
Egy Kúriai határozat figyelmeztet arra, hogy nem mindegy milyen károkozó magatartás miatt és milyen jogalapon pereljük az ügyvezetőt.
Egy Kúriai jogesetben merült fel a kérdés, hogy a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelemhez mellékelt adásvételi szerződés gyámhatósági jóváhagyás hiányában érvénytelen, ezért a bejegyzésre alkalmatlan volt-e.
Az EUB közelmúltban hozott döntésében megerősítette, hogy adókedvezménnyel megvalósuló állami támogatások vizsgálata során nem lehet figyelembe venni olyan adójogi elvet, amelyet az adott tagállami adójog nem tartalmaz.
Egymásra mutogatás, hibáztatás, megbízói és kivitelezői érvelések a késedelmes teljesítés, kötbér tekintetében. Ugye ismerős…? Mikor és milyen mértékben mentesülhet a késedelmes vagy egyáltalán meg nem történt munkavégzés jogkövetkezményei alól például egy építési vállalkozó?
Számos alkalommal felmerül a kérdés, hogy az adós elleni felszámolás esetén hogyan alakul a korábban indult végrehajtási eljárás sorsa, az megszűnik-e vagy meg kell-e szüntetni, és ha igen mikor?
A Kúria egyik legutóbb közzétett döntésében a munkaszerződés érvénytelenségével összefüggésben iránymutatást adott abban a kérdésben, hogy jár-e, illetve, hogy milyen szabályok szerint jár díjazás az érvénytelen szerződés keretében elvégzett munkáért.
A Zara védjegyportfóliójának tulajdonosa Spanyolországban bitorlási pert indított egy olasz mobilalkalmazás gyártóval szemben a Zara védjegyének jogosulatlan használata miatt. Az Európai Bíróság ennek kapcsán tisztázta az új uniós védjegyirányelv kiterjesztését.
A Kúria egy közelmúltban hozott döntésével iránymutatást adott a bíróságok számára az összehasonlításra alkalmas ügyekben született bírósági határozatok figyelembevétele tekintetében, mikor kimondta, hogy azok automatikus alapulvételének nincs helye, mivel az egyedi körülmények és az egészségkárosodásból eredő hátrányok jellemzően eltérőek, amely eltérő mértékű sérelemdíj megállapítását indokolhatják.
