Egy 2025. augusztusában hatályba lépett jogszabálymódosítás szerint a felek a szerződésükben kiköthetik, hogy jogvitájukra az egyszerűsített polgári per szabályait kérik alkalmazni. Írásunkban áttekintjük, hogy mit is jelent pontosan ez az új lehetőség és mikor érdemes egy ilyen kikötéssel élni.
Az idén májusban hatályba lépett új, a nemteljesítő hitelmegállapodások hitelgondozóiról és a nemteljesítő hitelmegállapodások felvásárlóiról szóló törvény új lehetőséget teremtett bizonyos hitelek felvásárlására.
A 2025. évi 91-es számú bírósági határozat fontos jogértelmezési kérdéseket tisztázott a biztosítási szerződésekkel kapcsolatban, különös tekintettel a biztosítók egyoldalú szerződésmódosítási jogára és a biztosítottak jogainak korlátozhatóságára. A döntés érdemben korlátozta a biztosítók mozgásterét.
A munkajogi szabályok csak kivételes esetekben írják elő a kötelező írásbeliséget, amelynek a digitalizáció térnyerésével számos új formája is kialakult és elterjed. Cikkünkben az egyes kommunikációs formákra vonatkozó előírásokat és alkalmazni javasolt jó gyakorlatokat vesszük sorra.
Egy Irodánk által képviselt perben a felperes egy szomszédjogi jogvitában a bíróság előtt kártérítési igénnyel lépett fel és arra hivatkozott, hogy az alperesi ingatlanban lévő építmény folytán intimitásvesztés, illetve kilátásvesztés következett be az ingatlanában, csökkent az ingatlana benapozottsága és az építmény tájidegen, negatív esztétikai hatással bír.
Évek óta fennálló méltánytalan helyzetet orvosolt az Alkotmánybíróság az 1/2025 (II.27.) számú határozatában, mely a Munka törvénykönyve távolléti díj fizetésére vonatkozó ren-delkezését módosította.
A Kúria arra a kérdésre kereste a választ egy idén meghozott határozatában, hogy a köz-jegyzői okirat végrehajtási záradékkal való ellátása iránti kérelem vajon megszakítja-e a követelés elévülését.
Az Európai Bizottság kiadta az ún. Omnibus rendeletet, amely jelentősen módosítja az ESG jelentéstételi kötelezettségeket szabályozó korábbi uniós jogszabályokat, köztük az EU-s taxonómia rendeletet. Az új rendelet célja az adminisztratív terhek csökkentése és a szabá-lyozás egyszerűsítése, amely az Európai Unió teljes területén, így Magyarországon is hatás-sal lesz a vállalkozásokra.
Az Európai Bíróság 2025. február 13-án hozott döntése a Heineken és görög leányvállalata, az Athenian Brewery ügyében jelentős mérföldkövet jelent az európai versenyjog alkalma-zásában, különösen a vállalatcsoportokon belüli felelősség és a perindítás helyének meghatá-rozása terén.
Az Inkreal-ügyben hozott ítélet értelmében két azonos tagállamban működő fél is megállapodhat abban, hogy egy másik tagállam bíróságai előtt kívánják rendezni jogvitájukat, még akkor is, ha semmilyen más nemzetközi elem nem kapcsolódik a szerződéses jogviszonyukhoz. Így a magyar vállalkozások is pereskedhetnek külföldi bíróságok előtt úgy, hogy az alkalmazandó anyagi jog továbbra is magyar marad.
