Vis maiornak minősül-e a koronavírussal kapcsolatos helyzet?

A vis maior a magyar polgári jogban önállóan nem nevesített jogintézmény, értelmezése kapcsán elsősorban a kialakult bírói gyakorlatra lehet támaszkodni. Ennek értelmében általánosságban elmondható, hogy a vis maior egy természeti vagy emberi eredetű ellenállhatatlan erőt jelent, amely abszolút jellegű, az elérhető eszközökkel objektíve nem lehet elhárítani. Amennyiben vis maior áll fenn, akkor az adott szerződés teljesítése lehetetlenné válik, mely körülmény a szerződés megszűnését eredményezi, így annak teljesítése a továbbiakban nem követelhető.

7 kritérium, amire számlakibocsátáskor ügyelni kell, ha utóbb csökkentené adóalapját

Az Áfa törvény 2020. január 1-jét követően szűk korlátozások mellett, de lehetővé teszi, hogy az utóbb behajthatatlanná vált követelés után az állam irányába befizetett Áfa-val csökkentse adóalapját a számlát kibocsátó személy. Ugyanakkor már a számlakibocsátásnál figyelemmel kell lenni néhány olyan, a számlabefogadó által a számlakibocsátáskor vizsgálandó kritériumra, amelynek elmulasztása utóbb kizárhatja azt, hogy ha a számlában foglalt követelés behajthatatlanná válik, akkor az új szabályok szerint a már befizetett Áfá -val csökkentse adóalapját a számlát kibocsátó személy.

Nem kötelezhető a víziközmű-szolgáltató mindaddig a közüzemi szerződés megkötésére az ingatlan új tulajdonosával, amíg a fogyasztási helyet lejárt határidejű vagy vitatott díjtartozás terheli

Ingatlan adásvétel esetén általában az ingatlan adásvételi szerződésben szerepel az eladó azon kötelezettsége, hogy a közművek tekintetében az „úgynevezett nullás igazolásokat” adja ki a vevőnek, aki ez esetben megköti saját nevében a közműszolgáltatásokra vonatkozó új szerződéseket. De mi van akkor, ha erről a felek elfelejtenek rendelkezni a szerződésben és ha az eladónak/volt ingatlantulajdonosnak díjtartozása áll fenn a közműszolgáltatóval szemben?

Nem legális jövedelem is lehet a baleseti járadék alapja!

A Kúria nemrégiben közzétett elvi döntésében foglalkozott azon kérdéssel, hogy baleseti járadék megállapításánál munkavégzésből származó nem adózott jövedelmet is figyelembe lehet-e venni, azaz növelheti-e a baleseti járadék alapját az a jövedelem, amely után nem fizettek adót/járulékot és egyáltalán miként lehet az ilyen nem adózott jövedelem nagyságát igazolni?

Nem korlátozhatják felelősségüket az utazási irodák a személyi sérülésekre vonatkozóan

A Kúria közelmúltban közzétett határozatában megerősítette, hogy az utazási irodák által az ügyfelekkel kötött szerződésben – ideértve az általános szerződési feltételeket (ÁSZF) is - az utazási iroda részéről az életet, testi épséget, egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősség nem korlátozható. Az ügyben egy Egyiptomba történő utazás során elszenvedett személyi sérülések kapcsán kellett elbírálni az utazási iroda ÁSZF-je rendelkezéseinek érvényességét.

Hogyan NEM szervezhetnek figyelmeztető sztrájkot a munkavállalók? Egyértelmű iránymutatást adott a Kúria

A Kúria közelmúltban közzétett munkaügyi elvi határozata szerint a munkáltatónak úgynevezett „figyelmeztető sztrájk” esetében is olyan megfelelő időben kell értesülnie a tervezett sztrájkról, hogy a vagyonának megóvására, az üzemelés megállásával keletkező kárainak megelőzésére irányuló jogait, az élet- és vagyonvédelemre irányuló kötelességeit teljesíteni legyen képes, illetve az ezzel kapcsolatos munkaszervezési teendőit képes legyen elvégezni. Ennek hiányában a megtartott sztrájk jogellenes.

Oldalak

Feliratkozás RSS - Publikációk csatornájára

Hírek

Infó

Események