Óvatosan az adósok hívogatásával! - Újabb NAIH bírság, ezúttal követelésérvényesítés során az adós telefonszámának, mint adatnak a kezelése kapcsán

Újabb NAIH határozat született a követeléskezelés során történő adatkezelések kapcsán. Ezúttal a telefonszám, mint adat kezelése jogszerűségének vizsgálata került górcső alá. A NAIH a jogérvényesítés céljából hozzájárulás hiányában történő adatkezelést – a konkrét esetben a hozzájárulás visszavonását követően - jogszerűtlennek ítélte meg és az adatkezelőt 1.500.000,-Ft pénzbírsággal is sújtotta.

Kötelesek-e automatikus pénzmosási szűrőrendszert alkalmazni a többes ügynökök és alkuszok?

A biztosítók az ajánlaton rögzített személyes adatok alapján az ügyfelek, a tényleges tulajdonosok, a rendelkezésre jogosultak, a meghatalmazottak és a képviselőik pénzmosási szűrését automatikus szűrőrendszer működtetésével minden esetben elvégzik. Kérdésként merül fel ezért, hogy a többes ügynökök és alkuszok kötelesek-e maguk is automatikus pénzmosási szűrőrendszert alkalmazni, vagy elegendő az ügyfelek biztosítók általi automatikus szűrése? Az MNB legutóbbi állásfoglalásában egyértelmű iránymutatást adott a kérdésben.

 

Ha véleményformálókat vagy ismert személyeket (is) igénybe vesznek termékük/szolgáltatásuk népszerűsítésére, akkor ezt feltétlenül olvassák el!

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a közelmúltban több, milliós összegű bírságot is kiszabott az internetes véleményvezérek („influencerek”) és velük szerződő, szolgáltatást közvetítő médiaügynökségekkel szemben.

Ha ingatlant szerez, ne felejtse el bejegyeztetni a tulajdonjogát

A Kúria már több eseti döntésében megerősítette azt a polgári jogi szabályt, hogy az ingatlan adásvételi szerződés önmagában még nem eredményezi a tulajdonjog keletkezését, ehhez szükséges az is, hogy a szerződés alapján a tulajdonjogot a szerző fél javára az ingatlannyilvántartásba bejegyezzék. Miért fontos szabály ez?

Határtalan munkáltatói felelősség – egy vacsora nem várt jogkövetkezményei

A Kúria nemrégiben döntött elvi éllel arról, hogy egy munkáltató szerződéses partnere által a felek közötti szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan nyújtott vendéglátáson történő részvétel a munkáltató üzleti érdekébe és gazdasági kockázatába tartozik. Ennek megfelelően a Kúria kimondta azt is, hogy az ezzel összefüggő munkavállalói megbetegedéssel illetve egészségkárosodással kapcsolatos kár tekintetében a munkáltató nem hivatkozhat megalapozottan arra, hogy az így bekövetkezett kár az ellenőrzésén kívüli esemény okozta, önmagában ezen indokkal tehát nem mentesülhet a kapcsolódó kártérítési felelősség alól.

Változás az alapítványokra irányadó illetékjogi szabályokban

Az Európai Bizottság még korábban kifogásolta, hogy a magyar illetékszabályok kizárólag a belföldi alapítványok részére biztosítanak illetékmentességet. A kötelezettségszegési eljárásra válaszul a magyar szabályok 2020. január 1-től módosulnak és minden EGT tagállamban nyilvántartott alapítvány a hazai nyilvántartású alapítványokkal együtt illetékmentességet fog élvezni feltéve, hogy megfelel a Civil törvény feltételeinek.

Építési boom – megcsúszó átadások – mikor számíthatunk fel kötbért az építési vállalkozónak

Egy építési szerződéssel kapcsolatos jogvitában a Kúria kimondta, hogy az objektív és a szubjektív késedelem időtartama egymástól eltérhet, amely azt jelenti, hogy a megrendelő csupán a vállalkozónak felróható, szubjektív késedelem idejére számíthat fel késedelmi kötbért.

Adóügyi szabálytalanságok: mulasztási bírság vagy az üzlethelyiség lezárása?

Ahogy az ismert, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak („Adóhatóság”) jogában áll az adóügyi szabálytalanság megállapítása esetén az üzlet lezárását elrendelni. Írásunkban bemutatjuk, hogy milyen esetben van erre lehetőség, és hogy kötelező, vagy mérlegelés kérdése-e az üzlethelyiség lezárása.

Oldalak

Feliratkozás RSS - Publikációk csatornájára

Hírek

Infó

Események