A Kúria egy friss döntése tisztázta, mi történik akkor, ha egy társaság vezetője bírósághoz fordul egy vitatott társasági határozat miatt, de időközben megszűnik a megbízatása.

A polgári perekben gyakran előfordul, hogy egy fontos tény megítéléséhez olyan szaktudásra van szükség, amellyel a bíró nem rendelkezik. Ilyenkor szakértőt rendel ki a bíróság. Felmerülhet a kérdés: eltérhet-e a bíró a szakértő véleményétől, ha más bizonyíték – például tanúvallomás – mást mutat?

A Tuleka-ügyben hozott Európai Bírósági ítélet lényege, hogy ha egy szerződéses szolgáltatás hibás teljesítése olyan mértékű, hogy a szerződés célja lényegében meghiúsul, a fogyasztó teljes visszatérítésre jogosult, még akkor is, ha bizonyos elemeket a szolgáltató formailag teljesített.

Az új uniós direktíva értelmében a munkáltatóknak már az álláshirdetésekben is kötelező lesz a betölthető munkakörre egy bérsávot vagy egy konkrét minimum bért megadniuk. Ezen felül minden munkavállaló évente egyszer lekérdezheti a saját pozíciójára vonatkozó, nemek szerinti bontásban rendelkezésre álló átlagbér adatokat. És ez csak néhány a várható kötelezettségekből. Az ön cége felkészült?

A Kúria döntése tisztázta: a cserét pótló vétel kedvezménye nem csak a hagyományos adásvételi szerződésekre, hanem az árverési értékesítésekre is kiterjedhet – akár több százezer forint megtakarítást jelentve az érintetteknek.

A Kúria kimondta: az elévülés megszakításának okait nem lehet szerződéssel bővíteni.

Egy friss kúriai döntés újra ráirányította a figyelmet arra, hogy a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) által meghatározott elévülési szabályok milyen határokat szabnak a felek szerződési szabadságának. Az ügy középpontjában az a kérdés állt, hogy egy fizetési meghagyásból perré alakult eljárásban jogos volt-e az elévülésre való hivatkozás, ha a felek korábban másként állapodtak meg.

Eddig csak a fogyasztók számíthattak védelemre, ha hibás terméket kaptak – mostantól a kisvállalkozások is! A friss jogszabály-módosítás kiegyenlíti a piaci erőviszonyokat, és végre a KKV-k is ugyanúgy kérhetnek kijavítást, árleszállítást vagy elállhatnak a szerződéstől, mint egy magánvásárló.

2025 augusztusában a magyar kormány elfogadta a plázastop rendelet (143/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet) jelentős módosítását. A változtatás 2025. szeptember 17-én lépett hatályba, és a korábban ismert szabályozásnál szűkebb körben teremt új engedélykötelezettséget. Az új szabály kizárólag azokra a kereskedelmi egységekre vonatkozik, amelyek elárusítótere meghaladja a 400 négyzetmétert, és fő tevékenységük napi fogyasztási cikkek – például élelmiszer, tisztítószer, drogériai termék – értékesítése.

2025 nyarán a magyar kormány jelentősen módosította a külföldi befektetések (FDI) bejelentési és engedélyezési rendszerét. A változások lényege, hogy a magyar állam – a gazdasági szuverenitás védelme érdekében – új jogosítványokat kapott, amelyek a gyakorlatban akár azt is jelenthetik, hogy egy külföldi vevő által megcélzott magyar vállalatot végül az állam szerez meg, ugyanazon feltételek mellett. Ez különösen fontos lehet minden olyan vállalat számára, amely nemzetközi terjeszkedést vagy külföldi befektetőt keres – akár exitstratégia, akár tőkevonzás céljából.

A „Michelin” ügyben hozott ítélet a nyár egyik legfontosabb döntése volt az Európai Unió Bíróságától. A döntés valójában egy új korszak kezdetét jelzi az uniós versenyjog érvényesítésében. A bíróság ugyanis megerősítette, hogy a nyilvános befektetői kommunikáció nem élvez külön védettséget, hanem adott esetben versenyjogi kockázatot is hordozhatnak, azaz a nyilvános kommunikációs anyagok előkészítésekor a tőkepiaci és a versenyjogi kockázatokat együtt kell kezelni.