A változások a munkaidő beosztás, az otthoni munkavégzés, távmunka elrendelésének szabályait, valamint a munkáltatók egészségi állapota ellenőrzésének lehetőségeit érintik. A részletszabályokért kattintson ide.

A NAIH a témában egy állásfoglalást bocsátott ki, mely alapján az alapvető adatvédelmi elveket szem előtt tartva jogszerűen kezelhetőek bizonyos személyes illetve adott esetben különleges személyes adatok. Ehhez minden munkáltatónak először is javasolt írásbeli pandémiás/üzletmenet folytonossági cselekvési tervet készíteni. A NAIH tájékoztatására figyelemmel a leggyakoribb kérdésekre az alábbi válaszok adhatóak.

Lehet-e adófizetési kedvezményt igénybe venni a válságos időkben? Adófizetésre vonatkozó halasztási vagy részletfizetési kérelmet lehet előterjeszteni.

Távol maradhat-e a munkavállaló a munkától arra hivatkozással, hogy fél a fertőzéstől (akár a bejárás miatt akár munkavégzés során)? Mi történik ha a munkavállaló otthon marad a gyermekével – mivel nincs bölcsődei/óvodai/iskolai ellátás, de munkája home office-ban nem végezhető?

Hogyan érinti a folyamatban lévő pereket a rendkívüli ítélkezési szünet? A rendkívüli ítélkezési szünet alatt nem állnak le a bíróságok, de az alábbi korlátozások léptek érvénybe:

Van-e lehetőség arra, hogy a cégek üléseiket videokonferencián tartsák? Egyesületek ülései is megtarthatók-e videokonferencián keresztül? Ezen és hasonló más kérdésekre válaszol szakértőnk, melyet Pdf formátuman ide kattinva olvashatnak:

A vis maior a magyar polgári jogban önállóan nem nevesített jogintézmény, értelmezése kapcsán elsősorban a kialakult bírói gyakorlatra lehet támaszkodni. Ennek értelmében általánosságban elmondható, hogy a vis maior egy természeti vagy emberi eredetű ellenállhatatlan erőt jelent, amely abszolút jellegű, az elérhető eszközökkel objektíve nem lehet elhárítani. Amennyiben vis maior áll fenn, akkor az adott szerződés teljesítése lehetetlenné válik, mely körülmény a szerződés megszűnését eredményezi, így annak teljesítése a továbbiakban nem követelhető.

Az Áfa törvény 2020. január 1-jét követően szűk korlátozások mellett, de lehetővé teszi, hogy az utóbb behajthatatlanná vált követelés után az állam irányába befizetett Áfa-val csökkentse adóalapját a számlát kibocsátó személy. Ugyanakkor már a számlakibocsátásnál figyelemmel kell lenni néhány olyan, a számlabefogadó által a számlakibocsátáskor vizsgálandó kritériumra, amelynek elmulasztása utóbb kizárhatja azt, hogy ha a számlában foglalt követelés behajthatatlanná válik, akkor az új szabályok szerint a már befizetett Áfá -val csökkentse adóalapját a számlát kibocsátó személy.

Ingatlan adásvétel esetén általában az ingatlan adásvételi szerződésben szerepel az eladó azon kötelezettsége, hogy a közművek tekintetében az „úgynevezett nullás igazolásokat” adja ki a vevőnek, aki ez esetben megköti saját nevében a közműszolgáltatásokra vonatkozó új szerződéseket. De mi van akkor, ha erről a felek elfelejtenek rendelkezni a szerződésben és ha az eladónak/volt ingatlantulajdonosnak díjtartozása áll fenn a közműszolgáltatóval szemben?

A Kúria nemrégiben közzétett elvi döntésében foglalkozott azon kérdéssel, hogy baleseti járadék megállapításánál munkavégzésből származó nem adózott jövedelmet is figyelembe lehet-e venni, azaz növelheti-e a baleseti járadék alapját az a jövedelem, amely után nem fizettek adót/járulékot és egyáltalán miként lehet az ilyen nem adózott jövedelem nagyságát igazolni?