A Kúria egy friss határozatával ismét egyértelművé tette, hogy a jóerkölcsbe ütközés, mint semmisségi ok csak kisegítő jogcímként alkalmazható a jogszabályokban nem nevesített, de a társadalmi értékítéletbe, az általánosan elfogadott erkölcsi normákba ütköző szerződések esetén.
Felmerül a kérdés, hogy mit jelent ez a gyakorlatban és mire figyeljünk nagyon a szerződések megtámadása esetén?
Közel 2 és fél év múlva már csak olyan épületek kaphatnak használatba vételi engedélyt mind Magyarországon, mind pedig az Európai Unió más tagállamában, amelyeknek az energiafelhasználása közel nulla.
A 2010-ben hatályba lépett EU-s irányelv célkitűzése az volt, hogy az Európai Unióban 2021. után csak olyan épületek épüljenek, amelyeknek az energiaigénye közel nulla. Az irányelv vonatkozó szabályai szerint közel nulla energiaigényű épületnek kell tekinteni az olyan igen magas energiahatékonysággal rendelkező épületet, amelyben a felhasznált közel nulla vagy nagyon alacsony mennyiségű energia jelentős részben megújuló forrásokból származik, beleértve a helyszínen, vagy a közelben előállított megújuló forrásokból származó energiát is.
Tavalyi évben országosan közel 6800 gazdálkodó szervezetet érintett felszámolási eljárás. A felszámolással érintett gazdálkodó szervezetek száma az utóbbi években bár csökkenő tendenciát mutat a felszámolási eljárás még mindig jelentős számú gazdálkodó szervezetet érint. Önmagában viszont az a tény, hogy felszámolási eljárást kezdeményeznek egy gazdálkodó szervezet ellen, még nem feltétlenül jelent egyenes utat a gazdálkodó szervezet felszámolásának elrendeléséhez. Számos lehetőség nyílik ugyanis arra, hogy a gazdálkodó szervezettel szembeni felszámolási eljárás elrendelése, az arra irányuló kérelem előterjesztését követően az adós gazdálkodó szervezet oldaláról elhárítható legyen.
Munkahelyen alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszerek kapcsán általánosságban először is rögzíteni szükséges, hogy a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény („új Mt.”) alapvetően csak általános rendelkezéseket tartalmaz, melyek alapján a munkavállalók információs önrendelkezési jogának korlátozási lehetősége adott, azonban annak pontos kereteit többek között a vonatkozó adatvédelmi jogszabályokat is figyelembe vevő joggyakorlatra is figyelemmel szükséges egyedi jelleggel egy munkáltatónak meghatároznia. Általánosságban munkavállalók munkavégzése kapcsán alkalmazott kamerás megfigyelőrendszerek tekintetében az alábbiakra érdemes figyelemmel lenni.
Egyre gyakoribb és elfogadottabb, hogy a gazdasági társaságok, vállalkozók funkcionális területeként a közösségi média valamely felülete szolgáljon, adott esetben domain-használat mellett vagy helyett. Egy ilyen felület kezelése nem igényel regisztrációs vagy fenntartási költségeket, a közzétett tartalom is gyorsan eljut a célközönséghez. Mégis, akadnak helyzetek, amelyekre ha a profil tulajdonosa nem ügyel megfelelően, könnyen bajba kerülhet.
Egy vállalkozás életében előfordulhat, hogy a cégnevet módosítani kell. Sor kerülhet erre azért, mert tulajdonosváltás történik és a korábbi tulajdonos nem járul hozzá a meglévő cégnév továbbviteléhez, mert az egyben a tulajdonos családneve is volt. De előfordulhat a módosítás olyan okból is, hogy a cég külföldi piacra kíván lépni, ezért a magyar cégnév helyett egy idegen nyelvű vezérszót kíván a cégnévben szerepeltetni.
Egy nemrég napvilágot látott Kúriai határozat azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy megelőzheti-e egy korábbi szerződés alapján keletkezett, de be nem jegyzett jog a későbbi szerződés alapján keletkezett, de bejegyzett jogot?
Az utóbbi hetekben a deepfake a jelenlegi talán legijesztőbb online gyakorlat megnevezésévé köznevesült. A köznyelvben deepfake-nek nevezzük azokat a videókat, amelyeken – a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás segítségével – bizonyos eredeti tartalomrészek felülírásra kerülnek, így jellemzően az egyik szereplő arca helyére más személyé kerül.
A Fővárosi Ítélőtábla döntése szerint a kölcsön folyósítása előtt az adós nem tehet tartozáselismerő nyilatkozatot.Az eset azért figyelemre méltó, mert a bankok a hitelezés során széles körben megkövetelik az adós részéről tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot. Lényeges kérdés tehát, hogy az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat mely esetekben járhat az érvénytelenség jogkövetkezményével.Dr Égertz Andrea cikkét olvashatják PDF formátumban ide kattintva.
A másodfokú bíróságok gyakorlatában a polgári perrendtartásról szóló új törvény 2018. január 1-jén történt hatályba lépése előtt megfigyelhető volt az a gyakorlat, hogy a bíróságok gyakran hatályon kívül helyezték az elsőfokú bíróság ítéletét és végzésükben arra kötelezték az elsőfokú bíróságokat, hogy az eljárást újból folytassák le, illetve hozzanak új határozatot. Ez a gyakorlat viszont egyes esetekben a perek ésszerűtlen elhúzódásához vezetett.
