Az ingatlan-nyilvántartási eljárás során az egy helyrajzi számra beadott ügyek rangsorát a földhivatalhoz benyújtott kérelem érkeztetési, más néven iktatási időpontja határozza meg. Korábban problémát okozott, ha egy jelzálogjoggal terhelt ingatlan esetén a tulajdonjog bejegyzés iránti kérelem került elsőként beadásra, majd ezt követte az ingatlanon fennálló jelzálogjog törlése iránti kérelem. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény új, 7.§ (5) bekezdése azonban jelentős változást hoz az ingatlanok tehermentesítését illetően.

Sikerrel járt a magyar kormány derogációs kérelme, az Európai Tanács október 2-i határozata értelmében ugyanis 2019. január 1-jétől – amennyiben a pénteken benyújtott törvényjavaslat elfogadásra kerül – nem lesz szükséges útnyilvántartást vezetni a lízinget céges személygépkocsik magáncélú használatáról, a bérbevételhez kapcsolódó kiadások ÁFA-jának 50%-a pedig igazolás nélkül is levonható lesz, szemben az eddigi arányosítási szabállyal.

A mögöttünk hagyott ünnepi hétvége előtt beterjesztett „adócsomagban” napvilágot láttak egy új adózási intézmény részletszabályai. A csoportos áfa alanyiság után Magyarországon is elérhetővé válik a csoportos társasági adózás alkalmazása és ezzel egy ideje fennálló versenyhátrány kerül felszámolásra. Az új adózási intézmény lehetővé teszi a vállalkozásokeredményessége alapján történő racionalizációt és adókonszolidációt.

A Kúria nemrégiben közzétett eseti üggyel kapcsolatos döntése egy munkahelyi balesettel összefüggő kártérítési per kapcsán ismételten iránymutató jelleggel elemezte az ellenőrzési kör fogalmának helyes értelmezését, továbbá érintette a kárenyhítési kötelezettség és egy esetleges kármegosztás esetén a vonatkozó jogszabályok helyes értelmezésének kérdéskörét is.

A Kúria egy 2018-as határozatában kimondta, hogy akkor is megállapítható a fedezetelvonás, ha nemcsak egy, hanem több jogügylet együttes eredményeként valósul meg a fedezetelvonás.

A cégjogi eltiltás szabályai a Ctv. hatályba lépése óta történt egyes törvénymódosításokkal fokozatosan szigorodtak. Ugyanakkor a 2013. évi CCLII. törvény kivételeket vezetett be az eltiltás alkalmazása alól, enyhítve a szabályozás korábbi szigorán. A hatályos szabályok szerint vagyon felkutatásának eredményeképpen, az alábbi három esetkör fordulhat elő az eltiltás tekintetében a kényszertörlési eljárásban.

Az elmúlt időszakban megnövekedett azon utasbiztosítási csomagok iránti érdeklődés, amelyek a magasabb kategóriájú utasbiztosítások szerves részét képező pluszszolgáltatások egyikeként az európai vagy harmadik állambeli légitársaságok 3 órát meghaladó járatkéséseiből, vagy járattörlésekből eredő károk és költségek megtérítésére fedezetet nyújthatnak. Fontos tudni azonban azt is, hogy erre vonatkozó kifejezett biztosítás hiányában is kérhetnek kártalanítást az utasok, mégpedig a járatot üzemeltető légitársaságtól.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény[Tao. tv.] 4. § 5. pontja régóta tartalmazza az ún. bejelentett részesedés intézményét, mely lehetővé teszi, hogy az érintett üzletrészek nyereséggel történő értékesítése után ne keletkezzen adófizetési kötelezettség. A 2018. augusztus 25-i hatállyal életbe lépett módosítások eredményeképpen sokkal több ügylet során lehet majd megtenni a bejelentést és érvényesíteni a kapcsolódó adókedvezményt, továbbá a korábban be nem jelentett részesedések értékesítéséhez kapcsolódóan is lehetőség nyílik az adómentes értékesítésre, amennyiben az alábbiakban részletezésre kerül szabályok szerint az adózó november 8-ig bejelentést eszközöl az adóhatóság felé.

Mára az információ, az üzleti titok vált a legtöbb vállalkozás egyik legfontosabb értékévé és ezzel együtt azon munkavállalói, akik a legtöbbet birtokolnak ezekből az üzleti titkokból. Az üzleti titok óriási érték lett, sőt, már ellenérték fejében át is ruházható, ezért egyre gyakrabban tartalmaznak a munkaszerződések ún. versenytilalmi megállapodást, aminek a minimum értékét határozza meg csak a jogszabály, a kifizetés időpontját, gyakoriságát ill. a díj maximumát a felek határozhatják meg. Ez a szerződéses szabadság adótervezésre is lehetőséget nyújt, hiszen a különböző időpontokban történő kifizetésekhez különböző adóterhek társulnak.

Amellett, hogy az új Ptk. hatálybalépésével koncepcionális változás következett be abban a tekintetben, hogy az új Ptk. a korábbi Gt-vel szemben alapvetően és általánosságban eltérést enged a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok tekintetében is, ugyanakkor a legfőbb szerv hatáskörét és az ügyvezetés hatáskörét és ezek viszonyát érintően lényegében nem történt változás, ami sokszor okoz zavart a mindennapi működésben.