Január 18-ától tovább egyszerűsödik a tagállamközi követelésbehajtás

2017. január 18. napját követően a hitelezőknek lehetőségük van arra, hogy az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés formájában olyan biztosítási intézkedést kérhessenek, amely megakadályozza az adósa által valamely tagállamban vezetett bankszámlán tartott pénzeszközöknek az átutalását vagy felvételét, amennyiben fennáll annak a kockázata, hogy ezen intézkedés nélkül a hitelező adóssal szembeni követelésének későbbi érvényesítése meghiúsul, vagy számottevően nehezebbé válik.

A tőkeleszállítással kapcsolatos legújabb bírósági gyakorlatról

A törzstőke leszállításával kapcsolatban már a Gt. hatálya alatt is számos kérdés merült fel, amelyekre az új Ptk. hatályba lépésével sem adott választ a jogalkotó. Így többek között továbbra sem volt egyértelmű, hogy mikor kell a tőkeleszállítással kapcsolatban kétszer közleményt közzétenni, vagy hogy mikor kell lefolytatni a hitelezővédelmi eljárást. Az újabb bírósági gyakorlat számos kapcsolódó kérdést megválaszol, azonban néhány újabb problémakört is felvet, amelyek megoldása elmarad.

Biztosító esetén az auditbizottság megszűntetése

A vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján közérdeklődésre számot tartó zártkörűen működő biztosító illetve viszontbiztosító valamint nyilvános biztosító és viszontbiztosító köteles legalább három tagú auditbizottságot működtetni, melynek tagjait az igazgatóság vagy a felügyelőbizottság tagjai közül köteles a legfőbb szerv (közgyűlés) megválasztani.

Eseti gyám szerepe a kiskorúakkal kötendő ingatlan adásvételi szerződések esetében

A kiskorú személyek belátási képességének korlátozottságára tekintettel, a jog különböző korlátozásokkal biztosítja a kiskorú vagyonának védelmét. Ezen korlátokra tekintettel, a kiskorúakkal kötendő ügyeleteknél fokozott körültekintéssel kell eljárni.

A közbeszerzési törvény módosítási javaslatának versenynövelő szempontjai

A 2015. évi CXLIII. törvény az új uniós közbeszerzési irányelvek következtében jelentősen megváltoztatta a közbeszerzésre vonatkozó rendelkezéseket. A jelenleg benyújtott törvényjavaslat már az új törvény hatályba lépése óta eltelt idő gyakorlati tapasztalatait veszi figyelembe. A módosítás legfontosabb célja a verseny kiterjesztése és a közpénzek felhasználásának szigorítása.

A kockázati tőkealap-kezelők felelősségéről

Egészen a legutóbbi időkig fel sem vetődött kérdésként, hogy a kockázati tőkealapok alapkezelői milyen felelősséggel tartoznak az általuk kezelt tőkealapokkal, vagy éppen az alapok befektetőivel szemben. Ilyen gyakorlata a 2014-ben hatályba lépett befektetési formákat és alapkezelőiket szabályozó törvénynek sincsen, viszont úgy tűnik, hogy a közelmúltban napvilágot látott adatok alapján mégis kérdéses lehet felelősségük.

Oldalak

Feliratkozás RSS - Publikációk csatornájára

Hírek

Infó

Események