A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárása során bírságra kötelezte az egyik biztosító társaságot és annak függő ügynökét, mert az értékesített életbiztosítási termékre vonatkozó kereskedelmi gyakorlat megtévesztette a fogyasztókat. Az eljáró hatóság megállapította, hogy az eljárás alá vont felek az egyes kommunikációs eszközökön egyrészről azt sugallták, hogy a biztosítás minden konstrukcióban érdemi segítséget jelent a temetési és egyéb költségekre, másrészről azt a látszatot keltették, hogy a biztosítást az ügynök nyújtja.

Az új Ptk. hatálybalépésével heves jogértelmezési viták indultak a tekintetben, hogy milyen esetben és milyen mértékig korlátlan a vállalkozók felelőssége abban az esetben, ha korlátolt felelősséggel bíró vállalkozás vezetnek. Idővel kikristályosodott a joggyakorlat és egyértelműen modellezhetővé váltak a korlátlan felelősség esetei.

A 2019. január 1-jével hatályba lépő új csődjogi rendelkezés bizonyos esetekben külön fizetési kötelezettséggel terheli a jelzálogos hitelezőket.

A Kúria az egyik legújabb határozatában az egyedi végrehajtás és a felszámolás, mint „totális végrehajtás” viszonyát vizsgálta és megállapította, hogy az egyedi végrehajtás abban a stádiumban, amelyben a felszámolás közzétételekor tart, „átfordul” a felszámolási eljárás totális végrehajtásába és annak szabályai szerint folytatódik tovább.

Gazdasági társaságok ügyvezetését a felek megállapodásának függvényében egy vezető tisztségviselő megbízási vagy munkaviszonyban is elláthatja. Amennyiben egy vezető tisztségviselő munkaviszonyban látja el feladatait, úgy jogviszonya tekintetében általánosságban, így annak esetleges meszüntetése kapcsán is mind a gazdasági társaságokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, mind pedig a releváns munkajogi szabályokat is figyelembe kell venni, mely számos esetben jogalkalmazási nehézséget jelenthet.

Az ingatlan-nyilvántartási eljárás során az egy helyrajzi számra beadott ügyek rangsorát a földhivatalhoz benyújtott kérelem érkeztetési, más néven iktatási időpontja határozza meg. Korábban problémát okozott, ha egy jelzálogjoggal terhelt ingatlan esetén a tulajdonjog bejegyzés iránti kérelem került elsőként beadásra, majd ezt követte az ingatlanon fennálló jelzálogjog törlése iránti kérelem. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény új, 7.§ (5) bekezdése azonban jelentős változást hoz az ingatlanok tehermentesítését illetően.

Sikerrel járt a magyar kormány derogációs kérelme, az Európai Tanács október 2-i határozata értelmében ugyanis 2019. január 1-jétől – amennyiben a pénteken benyújtott törvényjavaslat elfogadásra kerül – nem lesz szükséges útnyilvántartást vezetni a lízinget céges személygépkocsik magáncélú használatáról, a bérbevételhez kapcsolódó kiadások ÁFA-jának 50%-a pedig igazolás nélkül is levonható lesz, szemben az eddigi arányosítási szabállyal.

A mögöttünk hagyott ünnepi hétvége előtt beterjesztett „adócsomagban” napvilágot láttak egy új adózási intézmény részletszabályai. A csoportos áfa alanyiság után Magyarországon is elérhetővé válik a csoportos társasági adózás alkalmazása és ezzel egy ideje fennálló versenyhátrány kerül felszámolásra. Az új adózási intézmény lehetővé teszi a vállalkozásokeredményessége alapján történő racionalizációt és adókonszolidációt.

A Kúria nemrégiben közzétett eseti üggyel kapcsolatos döntése egy munkahelyi balesettel összefüggő kártérítési per kapcsán ismételten iránymutató jelleggel elemezte az ellenőrzési kör fogalmának helyes értelmezését, továbbá érintette a kárenyhítési kötelezettség és egy esetleges kármegosztás esetén a vonatkozó jogszabályok helyes értelmezésének kérdéskörét is.

A Kúria egy 2018-as határozatában kimondta, hogy akkor is megállapítható a fedezetelvonás, ha nemcsak egy, hanem több jogügylet együttes eredményeként valósul meg a fedezetelvonás.