A törzstőke leszállításával kapcsolatban már a Gt. hatálya alatt is számos kérdés merült fel, amelyekre az új Ptk. hatályba lépésével sem adott választ a jogalkotó. Így többek között továbbra sem volt egyértelmű, hogy mikor kell a tőkeleszállítással kapcsolatban kétszer közleményt közzétenni, vagy hogy mikor kell lefolytatni a hitelezővédelmi eljárást. Az újabb bírósági gyakorlat számos kapcsolódó kérdést megválaszol, azonban néhány újabb problémakört is felvet, amelyek megoldása elmarad.

A vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján közérdeklődésre számot tartó zártkörűen működő biztosító illetve viszontbiztosító valamint nyilvános biztosító és viszontbiztosító köteles legalább három tagú auditbizottságot működtetni, melynek tagjait az igazgatóság vagy a felügyelőbizottság tagjai közül köteles a legfőbb szerv (közgyűlés) megválasztani.

A kiskorú személyek belátási képességének korlátozottságára tekintettel, a jog különböző korlátozásokkal biztosítja a kiskorú vagyonának védelmét. Ezen korlátokra tekintettel, a kiskorúakkal kötendő ügyeleteknél fokozott körültekintéssel kell eljárni.

A 2015. évi CXLIII. törvény az új uniós közbeszerzési irányelvek következtében jelentősen megváltoztatta a közbeszerzésre vonatkozó rendelkezéseket. A jelenleg benyújtott törvényjavaslat már az új törvény hatályba lépése óta eltelt idő gyakorlati tapasztalatait veszi figyelembe. A módosítás legfontosabb célja a verseny kiterjesztése és a közpénzek felhasználásának szigorítása.

Azt már sokan tudják, hogy a lakásbérleti szerződést érvényesen kizárólag írásban lehet megkötni. Viszont kérdésként merülhet fel, hogy amennyiben a bérlőnk nem fizet, vagy olyan magatartást tanúsít, ami a bérlet fenntartását lehetetlenné teszi, e-mailben felmondhatjuk-e a bérleti szerződést?

A Parlament elfogadta az adótörvénnyel kapcsolatos módosításokat. A legfontosabb változásokat foglaljuk össze az alábbiakban.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (Mt.) több tekintetben változtatott a korábbi szabályozáson, ennek egyik területe a határozott idejű jogviszony kérdése. Az eredeti szabályozás, illetve annak változása is azonban számos félreértés és jogvita forrása.

Egészen a legutóbbi időkig fel sem vetődött kérdésként, hogy a kockázati tőkealapok alapkezelői milyen felelősséggel tartoznak az általuk kezelt tőkealapokkal, vagy éppen az alapok befektetőivel szemben. Ilyen gyakorlata a 2014-ben hatályba lépett befektetési formákat és alapkezelőiket szabályozó törvénynek sincsen, viszont úgy tűnik, hogy a közelmúltban napvilágot látott adatok alapján mégis kérdéses lehet felelősségük.

A Magyar Nemzeti Bank („MNB”) 2016. szeptemberi állásfoglalása alapján sem pénzügyi vállalkozás, sem pedig hitelintézet nem végezhet meghatalmazottként üzletszerűen önmagában számlakibocsátási tevékenységet. Az állásfoglalás ugyan alapvetően pénzügyi vállalkozások oldaláról vizsgálta ezt a kérdést, ám annak tartalma alapján megállapítható, hogy az állásfoglalásban foglaltak mind a hitelintézetekre, mind pedig a pénzügyi vállalkozásokra, azaz valamennyi pénzügyi intézményre vonatkoznak egyaránt.

Egy nemrég napvilágot látott, egyedi ügyben hozott határozatában, abban a kérdésben foglalt állást a Kúria, hogy a jövőbeni bérleti díj követelésen alapított zálogjog jogosultját a többi hitelezőt megelőzően ki lehet-e elégíteni?