A Fővárosi Ítélőtábla eseti döntése szerint nincs akadálya hátralékos pénzbetét két éven túli befizetésének Kft-k alapítása vagy feltőkésítése esetén az új Ptk. rendelkezéseire figyelemmel.

Feltételekkel kaphatunk költségvetési támogatást - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv. pontosan meghatározza azon szempontokat, amelyek mentén az államháztartásból kifizetés teljesíthető.

Egy közelmúltban történt eset kapcsán ismét a figyelem középpontjába került a fogyasztókat megtévesztő reklámokra vonatkozó hatályos jogi szabályozás és annak háttere.

Az „új” Ptk. hatályba lépése óta a behajtási költségátalány szabályozása folyamatos problémát okozott, mert számviteli és adózási oldalról a szabályozás és a gyakorlat közötti ellentmondás szinte feloldhatatlan volt. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy a fennálló szabályozás és az annak alapjául szolgáló uniós irányelv között is ellentmondás feszült.

Miként minden évben, így idén február 20-ig is közzétette a NAV az ellenőrzési irányokról szóló tájékoztatóját, melyből megtudhatjuk, hogy az adott adóévben mely szektorokban tevékenykedő adózók tevékenységét tiszteli meg kiemelt figyelmével a NAV. A leginkább érdeklődésre számot tartó ellenőrzési területeket és irányokat foglaljuk össze az alábbiakban.

A munkaügyi ellenőrzések célja annak a megállapítása, hogy a munkáltató eleget tesz-e a foglalkoztatásra vonatkozó alapvető szabályoknak.

Ezentúl minden lényeges információt automatikusan megkap a NAV az ügyfelek számláiról, ez az egyik legfontosabb változtatása a 2016. január 1-től életben lépett a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló egyezménynek, rövid nevén a CRS megállapodásnak

Szinte az utolsó pillanatban, két héttel a rendelkezésre álló határidő lejárta előtt törvényt módosított az Országgyűlés, melyben egyrészt egy évvel meghosszabbítja a törvény a hárommillió forintot el nem érő törzstőkével rendelkező korlátolt felelősségű társaságok kötelező tőkeemelésére és a működésük új Ptk. hatálya alá helyezésére biztosított türelmi időt.

2016. január 1-én hatályba lépett az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény, amelynek rendelkezései többek között helyettesíteni fogják az elektronikus aláírásról szóló 2011. évi XXXV. törvényt.

Dr. Kéri Ádám ügyvéd, irodánk munkajogi szakértője korábbi elemzésében számba vette, hogy a munkaügyi bíróságok hatásköre mely esetekre is terjed ki és, hogy melyek a határesetek. Vannak azonban további olyan esetek, amelyek tipikusak és meghaladják a munkaügyi bíróságok hatáskörét.