A Parlament elfogadta az adótörvénnyel kapcsolatos módosításokat. A legfontosabb változásokat foglaljuk össze az alábbiakban.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (Mt.) több tekintetben változtatott a korábbi szabályozáson, ennek egyik területe a határozott idejű jogviszony kérdése. Az eredeti szabályozás, illetve annak változása is azonban számos félreértés és jogvita forrása.

Egészen a legutóbbi időkig fel sem vetődött kérdésként, hogy a kockázati tőkealapok alapkezelői milyen felelősséggel tartoznak az általuk kezelt tőkealapokkal, vagy éppen az alapok befektetőivel szemben. Ilyen gyakorlata a 2014-ben hatályba lépett befektetési formákat és alapkezelőiket szabályozó törvénynek sincsen, viszont úgy tűnik, hogy a közelmúltban napvilágot látott adatok alapján mégis kérdéses lehet felelősségük.

A Magyar Nemzeti Bank („MNB”) 2016. szeptemberi állásfoglalása alapján sem pénzügyi vállalkozás, sem pedig hitelintézet nem végezhet meghatalmazottként üzletszerűen önmagában számlakibocsátási tevékenységet. Az állásfoglalás ugyan alapvetően pénzügyi vállalkozások oldaláról vizsgálta ezt a kérdést, ám annak tartalma alapján megállapítható, hogy az állásfoglalásban foglaltak mind a hitelintézetekre, mind pedig a pénzügyi vállalkozásokra, azaz valamennyi pénzügyi intézményre vonatkoznak egyaránt.

Egy nemrég napvilágot látott, egyedi ügyben hozott határozatában, abban a kérdésben foglalt állást a Kúria, hogy a jövőbeni bérleti díj követelésen alapított zálogjog jogosultját a többi hitelezőt megelőzően ki lehet-e elégíteni?

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényt és ezen módosítások következtében 2017. január 1-jétől kikerül a gépjárműadóról szóló törvényből a tartós bérlet fogalma és megszűnik a tartós bérlettel kapcsolatos azon korábbi szabályozás, mely szerint a cégautóadó alanya a tulajdonos helyett a tartós béreltbe vevő volt illetve magánszemély tartós bérletbe vevő bizonyos feltételek teljesülése esetén nem köteles cégautóadót fizetni.

A munkaügyi perek többsége a munkaviszony megszűntetésével áll összefüggésben, mely pereket tipikusan a munkavállalók kezdeményeznek. Előfordul azonban olyan eset is, amikor a munkáltató nyújt be keresetet ezen a jogcímen.

Sokszor előfordul összetett projektek esetében, hogy egy gazdasági szereplő egyedül nem tudna megfelelni a kiírásban szereplő összes feltételnek, ebben az esetben is lehetősége van arra, hogy a közbeszerzési eljárásban mással együtt közösen nyújtson be ajánlatot. Érdemes áttekinteni, hogy ebben a helyzetben mely feltételeket kell, illetve lehet az ajánlattevőknek együttesen teljesíteniük és melyek azok a feltételek, melyeknek elég, ha az ajánlattevők egyike megfelel.

A gazdasági társaságokról szóló korábbi törvények egyértelműen kizárták a tagokat megillető elővásárlási jog átruházását. Mivel a régi Ptk. az adásvételről szóló fejezetében tartalmazott egy szabályt arra vonatkozóan, hogy a gazdálkodó szervezet kijelölheti azt a személyt, aki az elővásárlási jog gyakorlására jogosult, kérdésként merült fel, hogy ez a szabály alkalmazható-e a társasági jogban az új Ptk. szerint?

A Hpt. 2016. március 21-től hatályba lépő módosítása bevezette a hitel-tanácsadási tevékenységet, mint új kiegészítő, engedélyköteles pénzügyi szolgáltatást. A módosítás óta azonban számos gyakorlati kérdés merült fel arra vonatkozóan, hogy az egyes tanácsadási tevékenységek mikor esnek az új engedélyköteles tevékenység fogalma alá.