A munka világában is előfordul, hogy akár munkaadói, akár munkavállalói oldalon felmerült igényt kell érvényesítenünk. Mivel az erre vonatkozó szabályozás több jogterületet is érinthet, sokszor nem egyértelmű, hogy milyen helyzetben milyen szabályok vonatkoznak az adott jogi aktusra.
A munkajogi igények érvényesítése esetén nem mindig egyértelmű első megközelítésben, hogy milyen esetekben jár el a munkaügyi bíróság, vagy a rendes bíróság. Mind a munkáltatónak, mind pedig a munkavállalónak érdemes tisztában lenni azzal, hogy egy esetleges munkaügyi vita elbírálása milyen szerv feladata, mi az adott igény érvényesítésének módja.
A 2016-tól, illetve 2017-től életbe lépő adójogszabályi változások számos változást hoznak úgy a társaságok, mint a magánszemélyek életében. Az alábbiakban a 2015. december 14-ig beterjesztett, illetve elfogadott legfontosabb változásokat szedtük csokorba.
Sokszor merül fel a várandóssággal kapcsolatban a kérdés: Mikor és milyen formában védi a munkavállalót a munkajogi szabályozás? Mi a helyzet az emberi reprodukciós eljárásban részt vevő munkavállalókkal? Dr. Kéri Ádám, irodánk munkajogi szakértője írt átfogó elemzést a kérdéskörről.
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény külön könyvben tartalmazza immár a biztosításközvetítőkre vonatkozó szabályokat, ezzel is hangsúlyozva a biztosítási piac e szereplőinek jelentőségét.
A NAIH azt javasolja az adatkezelőknek, hogy vizsgálják felül a tájékoztatójukat, és igazítsák azt az új ajánlásában foglaltakhoz, ugyanis azt tapasztalta, hogy a tájékoztatók legtöbbször nem felelnek meg az adatvédelmi követelményeknek, ez pedig az adatok jogellenes kezeléséhez vezethet.
Új Kormányrendelet lépett hatályba a lakóépületek építésének egyszerű bejelentéséről.
A reklámadóról szóló törvény 2014. december 1-je óta hatályos módosítása értelmében a NAV nyilvántartást vezet azon reklám-közzétevő adóalanyokról.
A munkabér védelmére vonatkozó szabályok alapját a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO C95. számú egyezménye képezi, melyet a 2000. évi LIV.tv. hirdetett ki, és amelyeket a Munka Törvénykönyve is tartalmaz.
Jelenleg több mint 130.000 olyan Kft. van Magyarországon, amelynek törzstőkéje nem éri el a hárommillió forintot annak ellenére, hogy már csak három hónap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy a törzstőkéjüket megemeljék.
