A 2012. évi I. törvény („Mt.") többek között felmondás elleni védelmet biztosít a várandóság teljes tartamára, továbbá az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés megkezdésétől számított legfeljebb hat hónapos időtartamra. Az Mt. ezen esetek kapcsán eredetileg előírta, hogy a munkavállaló az Mt. által biztosított védettségre csak akkor hivatkozhatott, ha a várandóságáról illetve a reprodukciós eljárással összefüggő kezelés megkezdéséről a felmondás közlését megelőzően a munkáltatót tájékoztatta.

A vállalkozások összefonódási ellenőrzésének célja a monopóliumok kialakulásának versenyjogi eszközökkel történő megakadályozása. A modern piacgazdasággal együtt jár a tőkekoncentráció jelensége. A versenyjog nem kívánja megakadályozni ennek jelenlétét, hanem szabályozni és visszaszorítani hivatott a versenyre kiemelten káros hatásokat jelentő koncentrációkat.

A fiatal munkavállaló fogalmát az Mt. 294.§ (1)(a) bekezdése tartalmazza. Ennek értelmében fiatal munkavállalónak a 18. életévét be nem töltött munkavállaló minősül. Az ő esetükben korukra tekintettel a jog szigorúbb szabályok alkalmazását rendeli el. Ezek a szigorúbb szabályok a munkaviszony létesítésénél, megszüntetésénél, valamint a munka- és pihenőidő biztosításánál jelennek meg leginkább.

A 2009-ben indult JEREMIE programok hatására a hazai kockázati tőkepiac jelentős fejlődésnek indult, hiszen a programban részt vevő 28 alapkezelő 131,5 milliárd forint támogatás folyósítására kapott mandátumot, a magyar KKV szektor élénkítése érdekében. A 2016. május 31. napjáig tartó kihelyezési időszak még épp hogy csak lezárult, de már most számos szabálytalanságra derült fény.

2016. június 7-én elfogadta a Parlament az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény módosítását. A legfontosabb változásokat foglaljuk össze az alábbiakban.

Az „új” Ptk. hatálybalépésével a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályozás adta keretek rugalmasabbá váltak. Az ezzel járó nagyobb szabadságnak is vannak azonban nyilvánvalóan határai, mely határvonalak egyértelműen és elsősorban a még kialakulóban lévő bírósági döntésekben kifejeződő joggyakorlat alapján kristályosodhatnak csak ki.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény külön címszóval emeli ki a zálogjogosult ún. bekapcsolódási lehetőségét a végrehajtási eljárásba. A bekapcsolódás törvényi szabályozásának a kiemelt célja, hogy a zálogjogosult érdekei már a saját végrehajtási eljárása megindítása előtt effektív módon érvényesüljenek.

Sokszor találkozhatunk azzal, hogy az ügyfélszolgálatok rögzítik a telefonbeszélgetést, de előfordulhat az is, hogy egy társasházi vagy céges közgyűlésen elhangzottakat kívánják rögzíteni.A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 2016. májusában kiadott legújabb tájékoztatójából megtudhatjuk, hogyan kell mindezt jogszerűen tenni.

Benyújtásra került a 2013. évi V. törvény (új Ptk.) módosítására vonatkozó törvényjavaslat, mely többek között tisztázni szándékozik a vezetői felelősség kapcsán kialakult bizonytalan jogértelmezést

Az új Ptk. egyik jelentős változtatása volt, hogy a régi Ptk. által szabályozott önálló zálogjog helyett bevezette a különvált zálog jogintézményét. Napjainkban érezteti hatását az önálló zálogjog hiánya, ezért az utóbbi időben egyre több hír jelenik meg az önálló zálogjognak az új Ptk-ban történő újraszabályozása kapcsán.