A nemzetgazdasági miniszternek a fogyasztók számára eladott termékekre vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályaira vonatkozó rendelete május közepétől lép hatályba, és annak rendelkezéseitől a vállalkozások a fogyasztók hátrányára nem térhetnek el.
2014. március 15-től az új Polgári törvénykönyv a versenyeztetési eljárással történő beszerzés szabályait is megváltoztatta. A korábbi jogszabály nem tartalmazott külön rendelkezést a versenyeztetési eljárásra vonatkozóan, a hatályos szabályok azonban meglehetősen széles körben biztosítanak új lehetőségeket az ajánlatkérőknek.
A 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári törvénykönyv is lehetővé teszi a tulajdonátruházó szerződések körében azt, hogy az eladó a tulajdonjogát a vételár kifizetéséig fenntartsa.
Súlyos jogkövetkezményekkel jár, ha a vállalkozás elmulasztja a fogyasztói szerződésekre vonatkozóan előírt tájékoztatási kötelezettségeit. A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 2014. június 13-án hatályba lépő új kormányrendelet jelentős módosításokat vezet be a fogyasztói szerződésekre vonatkozóan.
Az új Ptk. – más jogterületek mellett – a kártérítési szabályok terén is változásokat hoz, hiszen az eddigi utaló szabály helyett a szerződéses kárfelelősség önálló felelősségi alakzatként nyer szabályozást, mely azt is jelenti, hogy az új Ptk. szakít az egységes polgári jogi felelősség elvével és eltérő elvi alapokra helyezi a szerződéses és a szerződésen kívüli károkozásért való felelősséget.
Míg korábban hazánkban a büntetőjog keretei között került szankcionálásra a gyűlöletbeszéd, a közösség elleni izgatás, majd a közösség elleni uszítás tényállásaként, az új Ptk. 2014. március 15-i hatálybalépésével rendkívül fontos változások történnek a vonatkozó jogi szabályozásban és igényérvényesítési lehetőségekben.
Rendkívül jelentős változásokat hoz a március 15-től hatályba lépő új Polgári törvénykönyv a vállalkozással adásvételi szerződést kötő fogyasztó életében.
Május 31-ig vehetik igénybe a kedvezményeket az olyan közhasznú alapítványok és egyéb társadalmi szervezetek, amelyek a „Civil törvénykényt” emlegetett, 2011. évi CLXXV. törvény hatályba lépése előtt kerültek közhasznú, vagy kiemelkedően közhasznú szervezetként nyilvántartásba vételre.
Melyek azok a kellékszavatossági jogok, amelyeket hibás teljesítéskor érvényesíthetünk?
Gyakran merül fel a kérdés, meddig terjed a munkáltató ellenőrzési joga, hogyan ellenőrizheti jogszerűen a munkavállalóit, és mely magatartás lépi át a jogszerűség határait.
