A munkaügyi ellenőrzések célja annak a megállapítása, hogy a munkáltató eleget tesz-e a foglalkoztatásra vonatkozó alapvető szabályoknak.

Ezentúl minden lényeges információt automatikusan megkap a NAV az ügyfelek számláiról, ez az egyik legfontosabb változtatása a 2016. január 1-től életben lépett a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló egyezménynek, rövid nevén a CRS megállapodásnak

Szinte az utolsó pillanatban, két héttel a rendelkezésre álló határidő lejárta előtt törvényt módosított az Országgyűlés, melyben egyrészt egy évvel meghosszabbítja a törvény a hárommillió forintot el nem érő törzstőkével rendelkező korlátolt felelősségű társaságok kötelező tőkeemelésére és a működésük új Ptk. hatálya alá helyezésére biztosított türelmi időt.

2016. január 1-én hatályba lépett az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény, amelynek rendelkezései többek között helyettesíteni fogják az elektronikus aláírásról szóló 2011. évi XXXV. törvényt.

Dr. Kéri Ádám ügyvéd, irodánk munkajogi szakértője korábbi elemzésében számba vette, hogy a munkaügyi bíróságok hatásköre mely esetekre is terjed ki és, hogy melyek a határesetek. Vannak azonban további olyan esetek, amelyek tipikusak és meghaladják a munkaügyi bíróságok hatáskörét.

A munka világában is előfordul, hogy akár munkaadói, akár munkavállalói oldalon felmerült igényt kell érvényesítenünk. Mivel az erre vonatkozó szabályozás több jogterületet is érinthet, sokszor nem egyértelmű, hogy milyen helyzetben milyen szabályok vonatkoznak az adott jogi aktusra.

A munkajogi igények érvényesítése esetén nem mindig egyértelmű első megközelítésben, hogy milyen esetekben jár el a munkaügyi bíróság, vagy a rendes bíróság. Mind a munkáltatónak, mind pedig a munkavállalónak érdemes tisztában lenni azzal, hogy egy esetleges munkaügyi vita elbírálása milyen szerv feladata, mi az adott igény érvényesítésének módja.

A 2016-tól, illetve 2017-től életbe lépő adójogszabályi változások számos változást hoznak úgy a társaságok, mint a magánszemélyek életében. Az alábbiakban a 2015. december 14-ig beterjesztett, illetve elfogadott legfontosabb változásokat szedtük csokorba.

Sokszor merül fel a várandóssággal kapcsolatban a kérdés: Mikor és milyen formában védi a munkavállalót a munkajogi szabályozás? Mi a helyzet az emberi reprodukciós eljárásban részt vevő munkavállalókkal? Dr. Kéri Ádám, irodánk munkajogi szakértője írt átfogó elemzést a kérdéskörről.

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény külön könyvben tartalmazza immár a biztosításközvetítőkre vonatkozó szabályokat, ezzel is hangsúlyozva a biztosítási piac e szereplőinek jelentőségét.