Míg a korábban hatályban volt Ptk. szerint a szerződésszegésért való felelősséget érvényesen csak akkor lehetett kizárni vagy korlátozni, ha az ezzel járó hátrányt az ellenszolgáltatás megfelelő csökkentése vagy egyéb előny kiegyenlítette, az új Ptk. a felelősség kizárásához illetve korlátozásához már nem követeli meg a megfelelő ellenszolgáltatás nyújtását.
A tapasztalatok szerint számos cégvezető nem tud arról, hogy amennyiben vállalkozások közötti szerződés esetén vállalkozása számláját nem fizetik meg határidőben, behajtási költségátalányra is jogosult – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
Az új Polgári törvénykönyv komoly szankcióval sújtja a hitelezőt, ha elmulasztja a kezes felé fennálló tájékoztatási kötelezettségeit.
A nemzetgazdasági miniszternek a fogyasztók számára eladott termékekre vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályaira vonatkozó rendelete május közepétől lép hatályba, és annak rendelkezéseitől a vállalkozások a fogyasztók hátrányára nem térhetnek el.
2014. március 15-től az új Polgári törvénykönyv a versenyeztetési eljárással történő beszerzés szabályait is megváltoztatta. A korábbi jogszabály nem tartalmazott külön rendelkezést a versenyeztetési eljárásra vonatkozóan, a hatályos szabályok azonban meglehetősen széles körben biztosítanak új lehetőségeket az ajánlatkérőknek.
A 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári törvénykönyv is lehetővé teszi a tulajdonátruházó szerződések körében azt, hogy az eladó a tulajdonjogát a vételár kifizetéséig fenntartsa.
Súlyos jogkövetkezményekkel jár, ha a vállalkozás elmulasztja a fogyasztói szerződésekre vonatkozóan előírt tájékoztatási kötelezettségeit. A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 2014. június 13-án hatályba lépő új kormányrendelet jelentős módosításokat vezet be a fogyasztói szerződésekre vonatkozóan.
Az új Ptk. – más jogterületek mellett – a kártérítési szabályok terén is változásokat hoz, hiszen az eddigi utaló szabály helyett a szerződéses kárfelelősség önálló felelősségi alakzatként nyer szabályozást, mely azt is jelenti, hogy az új Ptk. szakít az egységes polgári jogi felelősség elvével és eltérő elvi alapokra helyezi a szerződéses és a szerződésen kívüli károkozásért való felelősséget.
Míg korábban hazánkban a büntetőjog keretei között került szankcionálásra a gyűlöletbeszéd, a közösség elleni izgatás, majd a közösség elleni uszítás tényállásaként, az új Ptk. 2014. március 15-i hatálybalépésével rendkívül fontos változások történnek a vonatkozó jogi szabályozásban és igényérvényesítési lehetőségekben.
Rendkívül jelentős változásokat hoz a március 15-től hatályba lépő új Polgári törvénykönyv a vállalkozással adásvételi szerződést kötő fogyasztó életében.
