A 2018. évre tervezett közigazgatási bürökráciacsökkentéssel és a hatósági eljárások egyszerűsödésével együtt járó változások első lépcsőben 2018. január 1-jén léptek hatályba, míg a második lépcsőben tervezett, az eljárásokat egyszerűsítő változások 2018. július 1-jével léptek hatályba. A módosítások sok ágazati törvény változása mellett a Cégtörvényt (Ctv-t) is érintik. A cégeljárást és végelszámolási eljárást érintően az alábbiakban bemutatott területeken léptek hatályba jelentős változások 2018. július elsejével.

Egy friss Kúriai határozat kimondta, hogy a kényszertörlés alatt álló cég esetén a felszámolási eljárás kezdeményezésének feltételeit nem a Csődtörvény, hanem a cégeljárási törvény állapítja meg, amelynek megfelelően a kényszertörlési eljárás már akkor is átfordul felszámolásba, ha csak valószínűsíthető, hogy fedezetelvonó ügylet miatt a cég vagyona jelentősen csökkent, illetve vagyontalan.

2018. május 25-én hatályba lépett az Európai Unió új általános adatvédelmi rendelete (GDPR). Sok társaságnak sikerült a jogszabályi megfelelést eddig az időpontig megvalósítania, de nagyon sok cég, szervezet esetében a teljes megfelelés érdekében még komoly változtatásokat, fejlesztéseket kell végrehajtani. A felkészülési fázisban szerzett tapasztalatok okán a szakmai diskurzusban is kezdik átvenni az olyan kérdéskörök a hangsúlyt, amik a GDPR szerinti működés praktikus oldalát fogják meg. Ebbe a tendenciába illeszkedik a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságának (NAIH) nemrég közzétett adatvédelmi reformmal kapcsolatos állásfoglalása, ami azt vizsgálja, hogy a GDPR milyen kritériumokat határoz meg az adatvédelmi tisztviselők tekintetében.

A Kúria egy friss határozatával ismét egyértelművé tette, hogy a jóerkölcsbe ütközés, mint semmisségi ok csak kisegítő jogcímként alkalmazható a jogszabályokban nem nevesített, de a társadalmi értékítéletbe, az általánosan elfogadott erkölcsi normákba ütköző szerződések esetén.
Felmerül a kérdés, hogy mit jelent ez a gyakorlatban és mire figyeljünk nagyon a szerződések megtámadása esetén?

Közel 2 és fél év múlva már csak olyan épületek kaphatnak használatba vételi engedélyt mind Magyarországon, mind pedig az Európai Unió más tagállamában, amelyeknek az energiafelhasználása közel nulla.
A 2010-ben hatályba lépett EU-s irányelv célkitűzése az volt, hogy az Európai Unióban 2021. után csak olyan épületek épüljenek, amelyeknek az energiaigénye közel nulla. Az irányelv vonatkozó szabályai szerint közel nulla energiaigényű épületnek kell tekinteni az olyan igen magas energiahatékonysággal rendelkező épületet, amelyben a felhasznált közel nulla vagy nagyon alacsony mennyiségű energia jelentős részben megújuló forrásokból származik, beleértve a helyszínen, vagy a közelben előállított megújuló forrásokból származó energiát is.

Tavalyi évben országosan közel 6800 gazdálkodó szervezetet érintett felszámolási eljárás. A felszámolással érintett gazdálkodó szervezetek száma az utóbbi években bár csökkenő tendenciát mutat a felszámolási eljárás még mindig jelentős számú gazdálkodó szervezetet érint. Önmagában viszont az a tény, hogy felszámolási eljárást kezdeményeznek egy gazdálkodó szervezet ellen, még nem feltétlenül jelent egyenes utat a gazdálkodó szervezet felszámolásának elrendeléséhez. Számos lehetőség nyílik ugyanis arra, hogy a gazdálkodó szervezettel szembeni felszámolási eljárás elrendelése, az arra irányuló kérelem előterjesztését követően az adós gazdálkodó szervezet oldaláról elhárítható legyen.

Munkahelyen alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszerek kapcsán általánosságban először is rögzíteni szükséges, hogy a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény („új Mt.”) alapvetően csak általános rendelkezéseket tartalmaz, melyek alapján a munkavállalók információs önrendelkezési jogának korlátozási lehetősége adott, azonban annak pontos kereteit többek között a vonatkozó adatvédelmi jogszabályokat is figyelembe vevő joggyakorlatra is figyelemmel szükséges egyedi jelleggel egy munkáltatónak meghatároznia. Általánosságban munkavállalók munkavégzése kapcsán alkalmazott kamerás megfigyelőrendszerek tekintetében az alábbiakra érdemes figyelemmel lenni.

Egyre gyakoribb és elfogadottabb, hogy a gazdasági társaságok, vállalkozók funkcionális területeként a közösségi média valamely felülete szolgáljon, adott esetben domain-használat mellett vagy helyett. Egy ilyen felület kezelése nem igényel regisztrációs vagy fenntartási költségeket, a közzétett tartalom is gyorsan eljut a célközönséghez. Mégis, akadnak helyzetek, amelyekre ha a profil tulajdonosa nem ügyel megfelelően, könnyen bajba kerülhet.

Egy vállalkozás életében előfordulhat, hogy a cégnevet módosítani kell. Sor kerülhet erre azért, mert tulajdonosváltás történik és a korábbi tulajdonos nem járul hozzá a meglévő cégnév továbbviteléhez, mert az egyben a tulajdonos családneve is volt. De előfordulhat a módosítás olyan okból is, hogy a cég külföldi piacra kíván lépni, ezért a magyar cégnév helyett egy idegen nyelvű vezérszót kíván a cégnévben szerepeltetni.

Egy nemrég napvilágot látott Kúriai határozat azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy megelőzheti-e egy korábbi szerződés alapján keletkezett, de be nem jegyzett jog a későbbi szerződés alapján keletkezett, de bejegyzett jogot?