A Kúria nemrégiben közzétett eseti ügyben hozott döntésében többek között elvi éllel foglalkozott a vezető állású munkavállalóknak a 2012. évi I. törvény, azaz az új Mt-ben szabályozott kártérítési fellelőségére vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel.
Az új európai általános adatvédelmi rendelet (GDPR) többek között kihatással van a honlapok, illetve egyéb webes felületek által a felhasználók eszközeire elhelyezett és személyes adatok kezelésével járó cookiek, azaz sütik adatkezelők általi jogszerű használatára is.
Nemrég lépett hatályba az üzleti titok védelméről szóló új törvény, mely elsősorban a az Európai Parlament és a Tanács által 2016. június 8. napján elfogadott, a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló 2016/943/EU irányelvet ülteti át a magyar jogba. Az irányelv ezáltal megteremti az üzleti titok egységes szintű védelmet az Európai Unióban.
A netsemlegességgel kapcsolatos tavaly év végi Egyesült Államokbeli fejleményekhez és felhördüléshez hasonló reakciókat váltott ki a szerzői jogi irányelv (pontosabban a Digitális Egységes Piac Szerzői Jogáról szóló Európai Parlamenti és Tanácsi Irányelv tervezete) illetve annak bizonyos konkrét rendelkezései.
Gyakran előfordul, hogy a webáruházak a hírlevél feliratkozókat megjutalmazzák: a hírlevél feliratkozásért cserébe nyereményjátékban lehet részt venni, vagy levásárolható kupont kapnak. Szabályos-e ez a gyakorlat, különös tekintettel a nemrég hatályba lépett GDPR szabályokra?
A 2018. évre tervezett közigazgatási bürökráciacsökkentéssel és a hatósági eljárások egyszerűsödésével együtt járó változások első lépcsőben 2018. január 1-jén léptek hatályba, míg a második lépcsőben tervezett, az eljárásokat egyszerűsítő változások 2018. július 1-jével léptek hatályba. A módosítások sok ágazati törvény változása mellett a Cégtörvényt (Ctv-t) is érintik. A cégeljárást és végelszámolási eljárást érintően az alábbiakban bemutatott területeken léptek hatályba jelentős változások 2018. július elsejével.
Egy friss Kúriai határozat kimondta, hogy a kényszertörlés alatt álló cég esetén a felszámolási eljárás kezdeményezésének feltételeit nem a Csődtörvény, hanem a cégeljárási törvény állapítja meg, amelynek megfelelően a kényszertörlési eljárás már akkor is átfordul felszámolásba, ha csak valószínűsíthető, hogy fedezetelvonó ügylet miatt a cég vagyona jelentősen csökkent, illetve vagyontalan.
2018. május 25-én hatályba lépett az Európai Unió új általános adatvédelmi rendelete (GDPR). Sok társaságnak sikerült a jogszabályi megfelelést eddig az időpontig megvalósítania, de nagyon sok cég, szervezet esetében a teljes megfelelés érdekében még komoly változtatásokat, fejlesztéseket kell végrehajtani. A felkészülési fázisban szerzett tapasztalatok okán a szakmai diskurzusban is kezdik átvenni az olyan kérdéskörök a hangsúlyt, amik a GDPR szerinti működés praktikus oldalát fogják meg. Ebbe a tendenciába illeszkedik a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságának (NAIH) nemrég közzétett adatvédelmi reformmal kapcsolatos állásfoglalása, ami azt vizsgálja, hogy a GDPR milyen kritériumokat határoz meg az adatvédelmi tisztviselők tekintetében.
A Kúria egy friss határozatával ismét egyértelművé tette, hogy a jóerkölcsbe ütközés, mint semmisségi ok csak kisegítő jogcímként alkalmazható a jogszabályokban nem nevesített, de a társadalmi értékítéletbe, az általánosan elfogadott erkölcsi normákba ütköző szerződések esetén.
Felmerül a kérdés, hogy mit jelent ez a gyakorlatban és mire figyeljünk nagyon a szerződések megtámadása esetén?
Közel 2 és fél év múlva már csak olyan épületek kaphatnak használatba vételi engedélyt mind Magyarországon, mind pedig az Európai Unió más tagállamában, amelyeknek az energiafelhasználása közel nulla.
A 2010-ben hatályba lépett EU-s irányelv célkitűzése az volt, hogy az Európai Unióban 2021. után csak olyan épületek épüljenek, amelyeknek az energiaigénye közel nulla. Az irányelv vonatkozó szabályai szerint közel nulla energiaigényű épületnek kell tekinteni az olyan igen magas energiahatékonysággal rendelkező épületet, amelyben a felhasznált közel nulla vagy nagyon alacsony mennyiségű energia jelentős részben megújuló forrásokból származik, beleértve a helyszínen, vagy a közelben előállított megújuló forrásokból származó energiát is.
