Aki ingatlanját el szeretné adni és ahhoz ingatlanközvetítő segítséget szeretne igénybe venni, bizonyára találkozott már több oldalas mintaszerződésekkel, amelyet az ingatlanközvetítő kihúz a táskájából és azt az ő segítségével „csak” ki kell tölteni. Jó esetben a közvetítői díj alku tárgyát képezheti, de a szerződés tartalma általában nem. Mivel igen apró betűk jellemzik sokszor az ingatlanközvetítő által kínált saját szerződésmintáját, kevesen olvassák el azokat figyelmesen.

Érdekes ítéletet hozott az Európai Bíróság május 8-án az olasz EN.SA srl társaság ügyében, akinek fiktívnek minősített számlákra alapozott adólevonási jogát megtagadta az olasz adóhatóság. Az ítélet ismét rávilágított arra, hogy az adólevonási jog egy nagyon erős joga az adóalanyoknak, mely csak nagyon indokolt esetben korlátozható és csak akkor, ha költségvetési kár kimutatható.

Már az ovisok is tudják álmukból felkeltve is, hogy mit jelent a GDPR mozaikszó, de az ún. NIS irányelvről nem nagyon hallani. Pedig, a kiberbiztonsági szabályozásnak egy fontos eleme, és az előírásainak történő nem megfelelés ugyanúgy jogkövetkezményekkel jár, mint a GDPR szabályainak nem betartása. De mi is az a NIS?

Jelen írásunkban bemutatjuk a titokban készített video- vagy hangfelvétel, illetve más, jogszerűtlenül szerzett bizonyítékok, összefoglaló nevükön a jogsértő bizonyítási eszközök perben való felhasználhatóságára vonatkozó szabályokat.

A Kúria egy 2019-es határozatában fontos megállapításokat tett a végrehajtás, követelés lefoglalás és a fedezetelvonás jogkövetkezményei kapcsán, mikor kimondta, hogy a végrehajtást kérő a követelésfoglalással nem lép a felperes helyébe, a javára lefoglalt pénzkövetelés kötelezettjének a vagyonára végrehajtást nem vezethet.

Egy nemrégiben közzétett ügyben, egy munkavállaló munkahelyi balesetet szenvedett és ebből eredő igényét kívánta érvényesíteni elsősorban a felszámolás alá került munkáltatójával, másodsorban pedig a megszűnt munkáltató helyett a munkáltató beltagjával, mint a megszűnt munkáltató tartozásaiért mögöttesen felelősséggel tartozó személlyel szemben.

Egy cseh vonatkozású ügyben hozott legutóbbi döntésében az Európai Unió Bírósága megerősítette, hogy az adómentes exportértékesítésnek nem feltétele a kiviteli vámeljárás lefolytatása. Miért fontos ez a magyar adóalanyok szempontjából?

A Kúria a napokban közzétett döntésében megerősítette, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv köteles megtagadni a szerződés jóváhagyását, ha észleli, hogy az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó eljárási szabályok sérültek. A tényállás szerint az adásvétel tárgyát képező ingatlan egy közös tulajdonban álló ingatlan meghatározott tulajdoni hányada volt. Az eladó az ingatlanra harmadik személlyel adásvételi szerződést kötött, azonban a társtulajdonosokkal a harmadik személytől kapott vételi ajánlatot közvetlenül nem közölte. A társtulajdonosok kizárólag a jegyző által kitett hirdetményből értesültek a vételi ajánlatról.

A Kúria az egyik legújabb határozatában megerősítette, hogy egy közkereseti társaság tagjának örököse csak a többi taggal való megegyezése esetén és egy hat hónapos jogvesztő határidőn belül léphet be az örökhagyó helyén a társaságba. A jogvitát az okozta, hogy a cégbíróság elutasította egy közkereseti társaság tagja örökösének változásbejegyzési kérelmét arra hivatkozással, hogy a cég hat hónapos jogvesztő határidőn túl kérte a tagváltozás bejegyzését. A cégbíróság azt is megállapította, hogy a cég a hat hónap elteltével megszűnt.

A szigorításokra uniós szinten már 2017-ben sor került, azt követően, hogy az autókölcsönzési üzletágban 2010 és 2016 között megduplázódott a fogyasztói panaszok száma. 2017-ben az Európai Bizottság és az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok az öt nagy európai autókölcsönző cég (Avis, Enterprise, Europecar, Hertz, Sixt) számára olyan kötelezettségeket írtak elő, amelynek célja az volt, hogy az általuk nyújtott szolgáltatás teljesen megfeleljen az uniós fogyasztóvédelmi törvényeknek, ezáltal a panaszok száma is csökkenjen.