A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a közelmúltban több, milliós összegű bírságot is kiszabott az internetes véleményvezérek („influencerek”) és velük szerződő, szolgáltatást közvetítő médiaügynökségekkel szemben.
A Kúria már több eseti döntésében megerősítette azt a polgári jogi szabályt, hogy az ingatlan adásvételi szerződés önmagában még nem eredményezi a tulajdonjog keletkezését, ehhez szükséges az is, hogy a szerződés alapján a tulajdonjogot a szerző fél javára az ingatlannyilvántartásba bejegyezzék. Miért fontos szabály ez?
A Kúria nemrégiben döntött elvi éllel arról, hogy egy munkáltató szerződéses partnere által a felek közötti szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan nyújtott vendéglátáson történő részvétel a munkáltató üzleti érdekébe és gazdasági kockázatába tartozik. Ennek megfelelően a Kúria kimondta azt is, hogy az ezzel összefüggő munkavállalói megbetegedéssel illetve egészségkárosodással kapcsolatos kár tekintetében a munkáltató nem hivatkozhat megalapozottan arra, hogy az így bekövetkezett kár az ellenőrzésén kívüli esemény okozta, önmagában ezen indokkal tehát nem mentesülhet a kapcsolódó kártérítési felelősség alól.
Az Európai Bizottság még korábban kifogásolta, hogy a magyar illetékszabályok kizárólag a belföldi alapítványok részére biztosítanak illetékmentességet. A kötelezettségszegési eljárásra válaszul a magyar szabályok 2020. január 1-től módosulnak és minden EGT tagállamban nyilvántartott alapítvány a hazai nyilvántartású alapítványokkal együtt illetékmentességet fog élvezni feltéve, hogy megfelel a Civil törvény feltételeinek.
Egy építési szerződéssel kapcsolatos jogvitában a Kúria kimondta, hogy az objektív és a szubjektív késedelem időtartama egymástól eltérhet, amely azt jelenti, hogy a megrendelő csupán a vállalkozónak felróható, szubjektív késedelem idejére számíthat fel késedelmi kötbért.
Ahogy az ismert, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak („Adóhatóság”) jogában áll az adóügyi szabálytalanság megállapítása esetén az üzlet lezárását elrendelni. Írásunkban bemutatjuk, hogy milyen esetben van erre lehetőség, és hogy kötelező, vagy mérlegelés kérdése-e az üzlethelyiség lezárása.
Előre bejelölt négyzettel kérik a honlap felhasználók hozzájárulását a sütik alkalmazásához? – akkor feltétlenül olvassa el az EU Bíróság e kérdésben hozott ítéletéről szóló alábbi cikkünket!
A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint, - a végelszámolással történő megszűnés esetét kivéve - amennyiben a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben. Ennek feltétele annak a megállapítása, hogy a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe.
A Kúria egy friss döntésében (BH.2019.281) ismét elemezte a követelésvásárlási tevékenységet és hangsúlyozta, hogy amennyiben megállapítható az üzletszerűség, akkor a tevékenység engedélyköteles.
Írásunkban röviden bemutatjuk, hogy milyen esetben kerülnek eltiltásra el a gazdasági társaságok tagjai és vezető tisztségviselői ezen tisztségük betöltésétől a bíróság által, az eltiltás egyes esetekben mennyi ideig tart, milyen joghatásai vannak, valamint, hogy milyen esetben lehet alóla mentesülni.
