A Kúria kimondta, hogy az egyoldalú szerződésmódosítási jog általános szerződési feltételben előírt szabályozása során a fogyasztói szerződéseknél követelményként megfogalmazott szimmetria elvének a nem fogyasztói szerződések esetén is érvényesülnie kell.
Az Európai Bíróság egy 2018-as ítéletében a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 805/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (a továbbiakban: Rendelet) értelmezve kimondta, hogy a bírósági határozat, amelyet anélkül hoztak meg, hogy az adóst tájékoztatták volna azon bíróság címéről, amelyhez a választ kell intézni, vagy amely előtt meg kell jelenni, illetve amely előtt adott esetben az említett határozattal szemben jogorvoslattal lehet élni, nem hitelesíthető európai végrehajtható okiratként.
A NAIH egyik legújabb, 2019. januári állásfoglalása foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a GDPR rendelkezésére figyelemmel mikor és milyen módon lehet jogszerű a munkáltatók részéről erkölcsi bizonyítványok kezelése. Ennek kapcsán az egyik fontos körülmény amit szükséges figyelembe venni, hogy az erkölcsi bizonyítványok bűncselekményekre vonatkozó adatokat tartalmaznak, ezért a GDPR rendelkezései közül a különleges adatokra vonatkozó speciális rendelkezéseket is figyelemben kell venni ezen kérdés megválaszolása kapcsán, tehát nem elég a GDPR 6. cikke szerint megfelelő jogalappal rendelkeznie egy munkáltatónak az erkölcsi bizonyítvánnyal kapcsolatos adatkezeléshez, hanem szükséges a GDPR 9. cikkben meghatározott valamely feltétel teljesülése is az adatkezelés jogszerűségének megállapíthatóságához.
Közzétételre került a NAIH még 2018. decemberében meghozott határozata, melyben a NAIH 1.000.000,-Ft adatvédelmi bírságot szabott ki egy adatkezelővel szemben a GDPR szerinti érintetti jogok megsértése miatt. A NAIH határozata alapján az adatkezelő 2017. évi beszámolója szerinti értékesítési árbevétele nagyságrendileg 15 milliárd forint volt.
A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. 214.§ (1) a) pontja szerint a munkaerő-kölcsönzés az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi. Ezzel szemben a megbízási és a vállalkozási jellegű szerződésekre vonatkozó szabályokat a 2013. évi V.tv. (Ptk.) tartalmazza, az alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény megvalósítására köteles, díjazás ellenében. A cikkben azon gyakorlati elhatárolási szempontokat mutatjuk be, melyek alapján a munkaügyi ellenőrzési (illetve a bírósági) gyakorlat elhatárolja a munkaerő-kölcsönzés és a megbízás/vállalkozási jellegű szerződés alapján foglalkoztatott személyeket.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárása során bírságra kötelezte az egyik biztosító társaságot és annak függő ügynökét, mert az értékesített életbiztosítási termékre vonatkozó kereskedelmi gyakorlat megtévesztette a fogyasztókat. Az eljáró hatóság megállapította, hogy az eljárás alá vont felek az egyes kommunikációs eszközökön egyrészről azt sugallták, hogy a biztosítás minden konstrukcióban érdemi segítséget jelent a temetési és egyéb költségekre, másrészről azt a látszatot keltették, hogy a biztosítást az ügynök nyújtja.
Az új Ptk. hatálybalépésével heves jogértelmezési viták indultak a tekintetben, hogy milyen esetben és milyen mértékig korlátlan a vállalkozók felelőssége abban az esetben, ha korlátolt felelősséggel bíró vállalkozás vezetnek. Idővel kikristályosodott a joggyakorlat és egyértelműen modellezhetővé váltak a korlátlan felelősség esetei.
A 2019. január 1-jével hatályba lépő új csődjogi rendelkezés bizonyos esetekben külön fizetési kötelezettséggel terheli a jelzálogos hitelezőket.
A Kúria az egyik legújabb határozatában az egyedi végrehajtás és a felszámolás, mint „totális végrehajtás” viszonyát vizsgálta és megállapította, hogy az egyedi végrehajtás abban a stádiumban, amelyben a felszámolás közzétételekor tart, „átfordul” a felszámolási eljárás totális végrehajtásába és annak szabályai szerint folytatódik tovább.
Gazdasági társaságok ügyvezetését a felek megállapodásának függvényében egy vezető tisztségviselő megbízási vagy munkaviszonyban is elláthatja. Amennyiben egy vezető tisztségviselő munkaviszonyban látja el feladatait, úgy jogviszonya tekintetében általánosságban, így annak esetleges meszüntetése kapcsán is mind a gazdasági társaságokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, mind pedig a releváns munkajogi szabályokat is figyelembe kell venni, mely számos esetben jogalkalmazási nehézséget jelenthet.
