Első fokon döntő részben pert nyert a Buda-Cash felszámolója a KRS közreműködésével a dán Saxo Bank ellen a Fővárosi Törvényszéken.

Megjelent a Gazdasági Versenyhivatal új bírságközleménye. A közlemény az aktuális hazai és nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével mutatja be a bírság kiszabásának menetét, átdolgozott szempontjait, és kiszámításának módszerét. A kiadvánnyal a GVH deklaráltan növelni kívánja a jogbiztonságot, tevékenységének átláthatóságát és kiszámíthatóságát.

A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel kapcsolatos módosító törvény hatályba lépésével módosult a közbeszerzésről szóló törvény is. A módosító törvény általános célja, hogy a hatósági jogalkalmazás könnyebb legyen, és a vállalkozások adminisztratív terhei csökkenjenek. A módosítással a jogalkotó a közbeszerzési eljárással kapcsolatos jogorvoslati eljárásokat összhangba kívánta hozni a közigazgatási eljárások aktuális reformjával.

Miként az már mindenki előtt ismert, 2018. július 1-től jelentősen megváltozik az Adóhatóság részére történő számlák adatszolgáltatásának rendje; a számlázóprogrammal történő számlakibocsátás esetén a 100 eFt áfatartalmat meghaladó számlák adattartalmát a számlázóprogramnak valós idejű adatszolgáltatással kell teljesítenie az Adóhatóság részére, míg a papír alapon kibocsátott számlák esetében a NAV oldalán a jövőben elérhető felületen kell az érintett számlákat bejelenteni, rögzíteni.

A nyilvánvaló szakmai és szervezeti kihívásokon túl az Európai Unió új általános adatvédelmi rendelete (GDPR) kapcsán a hazai közbeszédet az új, minden eddigit meghaladó bírságtételek uralták. Köztudott, hogy a maximális kiszabható bírság elsődlegesen 20 millió euró lesz, azonban olyan vállalkozások esetében, amelyeknek a globális árbevételének 4 %-a ezen összeget meghaladja, úgy az utóbbi, árbevételhez viszonyított mérték lesz irányadó, azonban a bírságolás elvei kevésbé forognak közszájon.

A 2018 január 1-jén hatályba lépett új polgári perrendtartás bevezeti az általános meghatalmazások közhiteles, országos elektronikus nyilvántartását, így az általános meghatalmazás immár az ország összes bírósága előtt folyó eljárásra is érvényes.

A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi. III. törvényt (a továbbiakban: „régi Pp.”) által a 2018. január 1. napján hatályba lépő, a Polgári Perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: „új Pp.”) váltja fel, ami jelentős változásokat hoz a kötelező jogi képviseletre vonatkozó szabályozásban is.

A KRS Ügyvédi Iroda tőkebefektetésekkel kapcsolatos rendezvénysorozatának részeként került megrendezésre 2017. december 7. napján három különböző befektető részvételével a Befektetők és Befektetési Stratégiák elnevezésű konferencia. 

A Kúria nemrég napvilágot látott határozata szerint a székhely megváltoztatása olyan, az adós vagyonát érintő döntés, amelynek meghozatalára a felszámoló, és nem a felszámolás alatti cég tulajdonosa jogosult.

Az Alkotmánybíróság egy nemrég közzétett határozatában kimondta, hogy alkotmányos követelmény, hogy a betéti társaság egykori beltagjának, mint mögöttes kötelezettnek is biztosítani kell az alapeljárásban való részvételt és az ott meghozott határozatok elleni jogorvoslati jogot, ha felmerülhet a mögöttes felelőssége.