A Kúria közelmúltban közzétett határozatában megerősítette, hogy az utazási irodák által az ügyfelekkel kötött szerződésben – ideértve az általános szerződési feltételeket (ÁSZF) is - az utazási iroda részéről az életet, testi épséget, egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősség nem korlátozható. Az ügyben egy Egyiptomba történő utazás során elszenvedett személyi sérülések kapcsán kellett elbírálni az utazási iroda ÁSZF-je rendelkezéseinek érvényességét.

A Kúria közelmúltban közzétett munkaügyi elvi határozata szerint a munkáltatónak úgynevezett „figyelmeztető sztrájk” esetében is olyan megfelelő időben kell értesülnie a tervezett sztrájkról, hogy a vagyonának megóvására, az üzemelés megállásával keletkező kárainak megelőzésére irányuló jogait, az élet- és vagyonvédelemre irányuló kötelességeit teljesíteni legyen képes, illetve az ezzel kapcsolatos munkaszervezési teendőit képes legyen elvégezni. Ennek hiányában a megtartott sztrájk jogellenes.

Újabb NAIH határozat született a követeléskezelés során történő adatkezelések kapcsán. Ezúttal a telefonszám, mint adat kezelése jogszerűségének vizsgálata került górcső alá. A NAIH a jogérvényesítés céljából hozzájárulás hiányában történő adatkezelést – a konkrét esetben a hozzájárulás visszavonását követően - jogszerűtlennek ítélte meg és az adatkezelőt 1.500.000,-Ft pénzbírsággal is sújtotta.

Egy aprónak tűnő, ám több tekintetben fontos szabályokat tartalmazó, tavaly nyáron született, ám idén januártól alkalmazandó jogszabálymódosítás érinti a nem hosszú távon bérbeadott ingatlanok áfa mértékét és a bérbeadás mikéntjét is.

A biztosítók az ajánlaton rögzített személyes adatok alapján az ügyfelek, a tényleges tulajdonosok, a rendelkezésre jogosultak, a meghatalmazottak és a képviselőik pénzmosási szűrését automatikus szűrőrendszer működtetésével minden esetben elvégzik. Kérdésként merül fel ezért, hogy a többes ügynökök és alkuszok kötelesek-e maguk is automatikus pénzmosási szűrőrendszert alkalmazni, vagy elegendő az ügyfelek biztosítók általi automatikus szűrése? Az MNB legutóbbi állásfoglalásában egyértelmű iránymutatást adott a kérdésben.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a közelmúltban több, milliós összegű bírságot is kiszabott az internetes véleményvezérek („influencerek”) és velük szerződő, szolgáltatást közvetítő médiaügynökségekkel szemben.

A Kúria már több eseti döntésében megerősítette azt a polgári jogi szabályt, hogy az ingatlan adásvételi szerződés önmagában még nem eredményezi a tulajdonjog keletkezését, ehhez szükséges az is, hogy a szerződés alapján a tulajdonjogot a szerző fél javára az ingatlannyilvántartásba bejegyezzék. Miért fontos szabály ez?

A Kúria nemrégiben döntött elvi éllel arról, hogy egy munkáltató szerződéses partnere által a felek közötti szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan nyújtott vendéglátáson történő részvétel a munkáltató üzleti érdekébe és gazdasági kockázatába tartozik. Ennek megfelelően a Kúria kimondta azt is, hogy az ezzel összefüggő munkavállalói megbetegedéssel illetve egészségkárosodással kapcsolatos kár tekintetében a munkáltató nem hivatkozhat megalapozottan arra, hogy az így bekövetkezett kár az ellenőrzésén kívüli esemény okozta, önmagában ezen indokkal tehát nem mentesülhet a kapcsolódó kártérítési felelősség alól.

Az Európai Bizottság még korábban kifogásolta, hogy a magyar illetékszabályok kizárólag a belföldi alapítványok részére biztosítanak illetékmentességet. A kötelezettségszegési eljárásra válaszul a magyar szabályok 2020. január 1-től módosulnak és minden EGT tagállamban nyilvántartott alapítvány a hazai nyilvántartású alapítványokkal együtt illetékmentességet fog élvezni feltéve, hogy megfelel a Civil törvény feltételeinek.

Egy építési szerződéssel kapcsolatos jogvitában a Kúria kimondta, hogy az objektív és a szubjektív késedelem időtartama egymástól eltérhet, amely azt jelenti, hogy a megrendelő csupán a vállalkozónak felróható, szubjektív késedelem idejére számíthat fel késedelmi kötbért.