A benyújtott és már a részletes vitán is átment törvényjavaslat szerint az új szerkezetátalakítási eljárás 2022. július 1-jét követően lesz indítható. A törvényjavaslat, ahogy az várható volt, nagyrészt átveszi a 4 részes cikksorozatunkban bemutatott, Dr. Csőke Andrea „Mire készüljünk” címmel írt tanulmányában kidolgozott jogszabály-módosítási javaslatban foglalt jogi megoldásokat, azokat azonban részben ki is egészíti, illetve új jogintézményeket vezet be.

2021. május 11-én a Kormány módosító törvényjavaslatot (Javaslat) nyújtott be, mely a Ptk. jogi személyekre vonatkozó egyes szabályain változtatna. A jelenleg még törvényjavaslati formában szerepelő indítvány elfogadásával a Ptk. jogi személyeket szabályozó Harmadik Könyve módosul 2022. január 1-től.

A Kúria egy közelmúltban közzétett döntésében az utazási szerződéseket vizsgálta és rámutatott, hogy utazási csomag esetén a foglalási díj csak a kötelező terheket tartalmazhatja, amitől eltérni nem lehet.

A fenyegető fizetésképtelenségben lévő vállalkozások 2021. május 22-ig reorganizációs eljárást indíthatnak a Fővárosi Törvényszéken. A 2021. április 17-én hatályba lépett kormányrendelet átmeneti jelleggel egy teljesen új eljárási lehetőséget biztosít a nehéz pénzügyi helyzetbe került vállalkozások megsegítése érdekében, amely eljárás nagymértékben hasonlít a már ismert csődeljáráshoz, azonban van néhány fontos különbség.

Tavaly a covid vírus terjedésének köszönhetően kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel egy kormányrendelet lehetőséget biztosított a gazdasági társaságoknak arra, hogy a számviteli beszámolóikat a megszokott május 31. dátum helyett legkésőbb szeptember 30. napjáig helyezzék letétbe. Ez a határidőhosszabbítás azonban a 2021. évben jelenleg nem biztosítot. Ezen problémákra kívánunk most cikkünkkel pár megoldási lehetőséget felvázolni, amellyel teljes mértékben megkönnyíthetjük a taggyűlések lebonyolítását.

Cikksorozatunk negyedik részében a 2021. júliusától várhatóan igénybe vehető új fizetésképtelenséget megelőző bizalmi eljárásra vonatkozó szabályokat elemezzük részletesebben.

Ha Ön adatkezelő és harmadik országba továbbít adatot (Pl. Mailchimpet használ) feltétlenül olvassa el cikksorozatunk befejező részét, mely a kiegészítő garanciák megerősítésére szolgáló kötelmi rendelkezések témakörét elemzi.

2021. április 1-jétől megszűnt a munkaerő kölcsönzésre vonatkozó fordított adózás általános alkalmazhatósága.  Hogy melyek azok a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos szolgáltatások, melyek maradtak a fordított Áfa hatálya alatt, illetve egyéb fontos tudnivalókról olvashatnak Dr. Vida Miklós alábbi összefoglalójában.

Világszinten megfigyelhető tendencia, hogy a jó munkaerő megtartása egyre nagyon kihívást jelent a cégvezetők, cégtulajdonosok számára. A cégeknek sokba kerülhet egy tapasztalt, a társaság működését mélységében ismerő alkalmazott elvesztése, így szükséges megtalálni azon eszközöket és kiépíteni azon stratégiát, amely segít megtartani a munkavállalókat. A munkavállalók elkötelezettségének növelésével megelőzhető a munkaerő elvándorlása, amely eredményesebbé és hatékonyabbá teheti a társaság működését, versenyképességét.

Ha már perre kerül sor, mindenki inkább a saját országának bírósága előtt pereskedik. Azonban problémás lehet az olyan adásvétel, amikor egy vállalkozás külföldi partnertől vásárol. Előfordulhat, hogy a jogvitánkra a külföldi bíróság lesz az illetékes, ami többletköltséget eredményezhet. A Kúria egy friss döntésében azt vizsgálta, hogy melyik bíróság jogosult eljárni a jogvitában, ha az adásvételi ügylet nemzetközi elemet is tartalmaz.