A fenntarthatósági állítások új európai szabályozási környezete gyorsan átalakítja azt, ahogogyan a vállalatoknak kommunikálniuk kell a környezeti teljesítményükről.
Cikkünkből megtudhatja, hogy miként kérheti a tulajdonos a zártkerti ingatlana művelés alól kivett területként való bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba és milyen előnyökkel jár az átjegyzés.
A Kúria egy friss döntése tisztázta, mi történik akkor, ha egy társaság vezetője bírósághoz fordul egy vitatott társasági határozat miatt, de időközben megszűnik a megbízatása.
A polgári perekben gyakran előfordul, hogy egy fontos tény megítéléséhez olyan szaktudásra van szükség, amellyel a bíró nem rendelkezik. Ilyenkor szakértőt rendel ki a bíróság. Felmerülhet a kérdés: eltérhet-e a bíró a szakértő véleményétől, ha más bizonyíték – például tanúvallomás – mást mutat?
A Tuleka-ügyben hozott Európai Bírósági ítélet lényege, hogy ha egy szerződéses szolgáltatás hibás teljesítése olyan mértékű, hogy a szerződés célja lényegében meghiúsul, a fogyasztó teljes visszatérítésre jogosult, még akkor is, ha bizonyos elemeket a szolgáltató formailag teljesített.
Az új uniós direktíva értelmében a munkáltatóknak már az álláshirdetésekben is kötelező lesz a betölthető munkakörre egy bérsávot vagy egy konkrét minimum bért megadniuk. Ezen felül minden munkavállaló évente egyszer lekérdezheti a saját pozíciójára vonatkozó, nemek szerinti bontásban rendelkezésre álló átlagbér adatokat. És ez csak néhány a várható kötelezettségekből. Az ön cége felkészült?
A Kúria döntése tisztázta: a cserét pótló vétel kedvezménye nem csak a hagyományos adásvételi szerződésekre, hanem az árverési értékesítésekre is kiterjedhet – akár több százezer forint megtakarítást jelentve az érintetteknek.
A Kúria kimondta: az elévülés megszakításának okait nem lehet szerződéssel bővíteni.
Egy friss kúriai döntés újra ráirányította a figyelmet arra, hogy a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) által meghatározott elévülési szabályok milyen határokat szabnak a felek szerződési szabadságának. Az ügy középpontjában az a kérdés állt, hogy egy fizetési meghagyásból perré alakult eljárásban jogos volt-e az elévülésre való hivatkozás, ha a felek korábban másként állapodtak meg.
Eddig csak a fogyasztók számíthattak védelemre, ha hibás terméket kaptak – mostantól a kisvállalkozások is! A friss jogszabály-módosítás kiegyenlíti a piaci erőviszonyokat, és végre a KKV-k is ugyanúgy kérhetnek kijavítást, árleszállítást vagy elállhatnak a szerződéstől, mint egy magánvásárló.
2025 augusztusában a magyar kormány elfogadta a plázastop rendelet (143/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet) jelentős módosítását. A változtatás 2025. szeptember 17-én lépett hatályba, és a korábban ismert szabályozásnál szűkebb körben teremt új engedélykötelezettséget. Az új szabály kizárólag azokra a kereskedelmi egységekre vonatkozik, amelyek elárusítótere meghaladja a 400 négyzetmétert, és fő tevékenységük napi fogyasztási cikkek – például élelmiszer, tisztítószer, drogériai termék – értékesítése.
